Természetvédelmi szakemberek először vették szemügyre, hogyan hatott a faj populációs egyedszámára a kongói polgárháború. Eredményeik zord jövőt vetítenek előre a főemlősnek.
A kihalás szélén áll a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő keleti síkvidéki gorilla. Öt éven belül teljes eltűnhet a térségből – erre a következtetésre jutottak a Vadvédelmi Társaság (WCS) szakemberei a PLoS One tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Az amerikai természetvédelmi szervezet szakemberei először vizsgálták, miként hatott a világ legnagyobb főemlősének populációjára az élőhelyén, a Kongói Demokratikus Köztársaságban 1996-ban kezdődött polgárháború. A háború következtében elterjedt a vadállatok, köztük a gorillák vadászata, és a fegyveres milíciák jelenléte akadályozta a populáció nagyságának felmérését – magyarázta Andrew Plumptre, a WCS egyik igazgatója, a tanulmány vezető szerzője.
A háború előtt a keleti síkvidéki gorilla populációja a becslések szerint elérte a 16 ezer 900 egyedet. A kutatók mostani becslése szerint mára 3800 keleti síkvidéki gorilla él vadon, egyetlen nemzedék alatt számuk 77 százalékkal csökkent. Az 1990-es évek végére a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) már veszélyeztetettként tartotta nyilván vörös listáján, jelenleg már a végveszélyben lévő állatok között tartják számon.
“Miközben tudtuk, hogy a keleti síkvidéki gorilla veszélyeztetett, senki nem kutatta, mennyivel csökkent populációja” – hangsúlyozta Andrew Plumptre. A WCS kutatása szerint a főemlős élőhelye 19 ezer 700 négyzetkilométere zsugorodott. Ezen belül a kutatók három olyan területet azonosítottak, ahol a fennmaradt populáció leginkább végveszélyben van. A faj legnagyobb élőhelyén, a Kahuzi-Biega Nemzeti Parkban 87 százalékkal zsugorodott a populáció. A szakemberek úgy vélik, hogy a keleti síkvidéki gorilla élőhelye számos térségében öt éven belül kipusztulhat, és ezért erőteljesebb vadvédelmi erőfeszítéseket sürgetnek, köztük a bányászat beszüntetését a védett területeken, a fegyveres csoportok érdekeltté tételét abban, hogy őrizzék meg a térség vadvilágát.
A kutatók becsléseiket a helyi őslakosok és a nemzeti park vadvédelmi szakembereinek adataira alapozták, és azokra a megfigyelésekre, amelyeket az állat élőhelyének tíz körzetében végeztek.
A keleti síkvidéki gorilla (Gorilla beringei graueri) a keleti gorilla három alfajának egyike. A világ legnagyobb főemlőse, a vadon élő felnőtt hím súlya meghaladhatja a 225 kilogrammot, magassága a 183 centimétert. Vadon már csak a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő erdőkben él. A WCS szakemberei az 1950-es évek óta figyelik a térségben a gorillapopuláció alakulását.
