A megújuló energiaforrások világszerte tapasztalható előretörése nem csak az energiaárak és a technológia, hanem a munkaerőpiac terén is komoly átalakulást hoz magával.
Bár a fosszilis energiahordozókon alapuló gazdálkodás végét már holnapra váró félelmek meglehetősen túlzóak, a piaci szereplőknek és a kormányzatoknak már ma fel kell készülniük az energiaszektor munkaerőpiacának átrendeződésére.
A megújuló energiaforrások egyre egyértelműbben teret nyernek és szorítgatják vissza jelenleg ezen a téren vezető szerepet betöltő fosszilis energiahordozókat napjaink energiaszektorában. A játszma legnagyobb vesztese közép és hosszú távon a szénalapú energiatermelés lehet (mondjuk egy megugró széndioxid-kvóta ára esetén). Ennek első jelei az Egyesült Államokban már jelentkeznek: a nehéz kitermelés, a nem konvencionális földgáz alacsonyabb ára, valamint az egyre keményebb környezetvédelmi korlátozások miatt képtelen tartani a versenyt az egyéb energiaforrásokkal. Ráadásul az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) legújabb tervezete, a Clean Energy Plan 30 százalékkal kívánja csökkenteni a fosszilis energiahordozók tüzeléséből energiát előállító üzemek szén-dioxid kibocsátását.
A trend továbbgyűrűző hatásaként bányák és üzemek zárnak be, ami munkahelyek tízezreinek megszűnését vonja magával. 2011 és 2014 között például több mint 7600 munkahely szűnt meg az energiaszektorban azzal együtt, hogy a vízenergiára épülő kapacitások komoly felvevőpiacot jelentettek ebben az időszakban. Persze korai még temetni a széngazdálkodást, hiszen az Egyesült Államokban továbbra is széntüzelésből fedezik az ország villamosenergia-szükségletének 40 százalékát. Ugyanígy, a szénkitermelést korszerűsítő technológia exportja a fejlett országokban továbbra is növekvő tendenciát mutat, ennek révén pedig számos lelőhelyen nyílik lehetőség a kitermelés beindítására.
Itthon is mintha hattyúdalát élné a technológia: Pécsett is idén márciusban kezdődött meg a tavaly megnyitott vasasi külszíni bányából addig kinyert 3000 mázsányi nyersanyagkészlet értékesítése, amely első sorban lakossági célra kerül felhasználásra. És ott vannak a különböző szerkezetátalakítási támogatások is. Az Európai Bizottság 2010-ben engedett szabad utat a Magyarországon „szénfillérként” elhíresült támogatási rendszernek, amelynek keretében az egyes tagállamok pénzügyileg támogathatják a versenyképtelennek ítélt bányákat. A kezdeményezés célja, hogy az állam így mérsékelje a bánya bezárásának társadalmi és környezeti következményeit. Magyarországon a márkushegyi bánya esete a legismertebb ezen a téren, ahol mintegy 42,2 milliárd forintot fordítanak a bánya bezárására, a terület helyreállítására és a különféle munkaügyi intézkedésekre. Utóbbi célja a bányászok és munkások képzési támogatása, hogy képesek legyenek más szektorokban elhelyezkedni. Ez persze nem egyszerű folyamat egyik érintett félnek sem, de nincs más, a fejlődés mindenképpen ebbe az irányba mutat.
Tavaly év közepére a megújuló energia szektor mintegy 6,5 millió embert foglalkoztatott világszerte. Ennek fő mozgatórugója, hogy az olcsóbb energia nagyobb megtakarítást tesz lehetővé – a becslések szerint hétmillió dollár befektetés 31 millió dolláros hasznot hozhat 2030-ra -, amely összegeket a megújuló energiaforrások és a foglalkoztatás bővítése felé lehet átirányítani- írta a chikansplanet.blog.hu
