Nem sikerült olyan céget találni, amely elvállalta volna az új paksi atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezését, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatát. Bár a bővítésért felelős Paks II. Zrt. három vállalattal is tárgyalt – köztük a meglévő erőművet fenntartó MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel -, végül senki sem nyújtott be ajánlatot a még márciusban kiírt felhívásra.
A közbeszerzés így eredménytelenül zárult, és meg kell ismételni. Az ilyen csúszások a paksi bővítésnél pedig sosem jönnek jól, hiszen a kezdetektől tudni lehet, hogy elég szűkös az új blokkok felhúzásának határideje.
Háromból semmi
A Paks II Zrt. egyébként egy elég komplex munkára szeretett volna keretszerződést kötni. A nyertesnek különböző, igencsak fontos dokumentumokat kellett volna formailag ellenőrizni, illetve műszaki szempontból felülvizsgálni és értékelni. Ami talán még fontosabb, hogy egy a műszaki dokumentumok elfogadhatóságáról szóló nyilatkozatot is vártak a partnertől. Magyarul, aki a munkát elnyeri, az a felelősséget is vállalja a paksi bővítést megalapozó dokumentumokért. Első körben még három piaci szereplő is alkalmasnak tűnt a feladatra. A közbeszerzési adatbázisban elérhető adatok szerint a Paks II Zrt. egy érdi-budapesti konzorciummal, egy fővárosi vállalattal és a paksi atomerőmű fenntartójával is tárgyalt.
Végül azonban ajánlatot senkitől sem kaptak.
A paksi bővítésnél, ha nem is látványosan, de folyamatosan haladnak a dolgok, ám pont a közbeszerzések esetében ennek nincs annyira sok látszatja. Bár a Paks II. Zrt. már számos tendert kiírt, ezek elég jelentős részére magának a cégnek a működtetéséhez volt szükség, a projektet ezek egy centivel sem vitték előrébb. Az idén például eddig négy közbeszerzést bonyolítottak le: a mostani meghiúsult tender mellett egy telephelyük őrzésére, illetve egy másik takarítására szerződtettek egy-egy céget. Az egyetlen érdemi és eredményesen is záródó beszerzésükkel a létesítési és építési engedélykérelmekkel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok magyar fordításának szaklektorálását rendelték meg 187 millió forintért..
Persze a dolgot el lehet ütni azzal, hogy első körben az engedélyeket kell megszerezni, és ez igaz is, de most ennél azért már tovább kellene látni. Négy éve, a teljes folyamat elején szakértők úgy számoltak, hogy a tervezett 2026 környéki induláshoz 2018 elejére meg kellene lennie a környezetvédelmi, a telephely-, illetve a létesítési engedélyeknek, és még ebben az évben az első kapavágásra is sort kell keríteni.
A három engedélyből az előbbi kettőt sikerült is megszerezni, a többi azonban nem valósult meg a korábban említett ütemterv szerint. Bár Pakson már dolgoznak, hiszen a magyar fél februárban átadta a munkaterületet a fővállalkozó Roszatomnak, egyelőre csak a kiegészítő épületek kivitelezése zajlik, a kezdetekkor pedig nem ezt értették az első kapavágás alatt. A tényleges kivitelezés megkezdésére pedig már csak azért sem kerülhetett sor, mert a létesítési engedély még nincs meg, egyelőre a több ezer oldalas kérelem dokumentációján dolgoznak az illetékesek
Közeleg 2026
Ráadásul két napja, csütörtökön kiderült, hogy az LMP az elvileg meglévő környezetvédelmi engedélyt is felülvizsgáltatná, ami az ütemezés szempontjából szintén nem túl jó hír. A zöldpárt azt nehezményezi, hogy a kiadott engedélyek nem számolnak annyira alacsony vízállás és magas hőmérséklet kombinációval a Dunnán, mint ami az elmúlt hetekben jellemző volt. Így ha az idén augusztusihoz hasonló időjárási körülmények alakulnak ki, amikor a két erőmű párhuzamosan üzemel, akkor szerintük a blokkok hűtése is lehetetlenné válhat. Az elmúlt hetekben a Duna már Paks 1 működésétől is túlmelegedett, és csak egy jogi kiskapuval sikerült elkerülni, hogy az áramtermelést csökkenteni kelljen.
A Paks 2 projekt csúszása nem elsősorban azért lenne probléma, mert veszélybe kerülne az ország áramellátása, hiszen a már most is működő erőművet, ha nem történik valami komoly gond, a 2030-as évek elejéig nem kell leállítani. A gondot az okozza, hogy a magyar kormány olyan megállapodást kötött az oroszokkal – akik nemcsak építik az új létesítményt, hanem hitelt is nyújtanak hozzá -, hogy a kölcsönt 2026-ban akkor is el kell kezdeni törleszteni, ha a blokkok még nem üzemelnek. Ez pedig igencsak veszélybe sodorná a 4000 milliárdos beruházás amúgy is sokat vitatott megtérülését- írta a G7 gazdasági híroldal.
