Úgy tűnik, nem lezárja, hanem új keretek között újra fogja nyitni a vitát a Római-parti árvízvédelem ügyében az Országos Vízügyi Főigazgatóság minap közzétett állásfoglalása. A dokumentum önmagában is számos ellentmondást exponál a jelenlegi mobilgátas koncepcióval kapcsolatban – ráadásul a végleges változatból kikerült az a mintegy másfél oldalnyi szövegrész, ami egészen más megvilágításba helyezi ezt a koncepciót. Annyi bizonyosnak látszik a két dokumentum alapján, hogy egészen más, és az eddigi tervekben szereplőkhöz képest sokkal kevésbé mobil valami fog épülni a Rómain.
Július 8-án hozta nyilvánosságra a főváros az Országos Vizügyi Főigazgatóság (OVF) Tudományos Tanácsának a Római-part árvízvédelmével kapcsolatos állásfoglalását. A dokumentum a „Szakmai állásfoglalás és javaslatok a Csillaghegyi öblözet ármentesítésének ügyében” címet viseli. A Római-part árvízvédelmével kapcsolatban a főpolgármester mobil gát, illetve a partvonali védekezés iránti elkötelezettsége eddig sem volt kétséges, és most, úgy tűnik, immár a harmadik független szakmai testület véleménye támasztja alá ezt az álláspontot. (Tegyük hozzá, a BME állásfoglalása kapcsán a szakértő függetlensége erősen megkérdőjeleződött.)
Tarlós megkeresése nyomán az OVF Tudományos Tanácsa munkabizottságot hozott létre, melynek feladat volt válaszolni arra a főpolgármesteri kérdésre, hogy „(…) part menti védmű épüljön, vagy pedig a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon történje-e a védekezés?”
A bizottság a közzétett dokumentum szerint összesen hat alkalommal ülésezett: először április 9-én, utoljára pedig június 10-én – ekkor történt „a Bizottság által javasolt szöveg végső formába öntése”. Tehát a július 8-án nyilvánosságra hozott dokumentum már egy hónappal korábban elkészült, de azt valamiért csak egy hónappal később küldték el a megrendelőnek – hogy ennek a késlekedésnek mi az oka, arról egyelőre csak találgatások vannak. (Ülést ebben az időszakban már nem tartottak, a szöveg tehát nem változhatott. )
A Bizottság utolsó előtti ülését május 12 –én tartotta, ekkor a napirenden egyetlen pont, a „konzultáció gyakorló külföldi üzemeltetővel” szerepelt. A figyelmes olvasó számára feltűnhet ugyanakkor, hogy az elkészült bizottsági anyagban érdemben egyetlen szó sem esik a külföldi tapasztalatokról – dacára annak, hogy a témáról a világ számos országából könyvtárnyi mennyiségű adat áll rendelkezésre, míg Magyarországon lényegében nincs tapasztalat a mobilgátas technológiával kapcsolatban. Kérdés az is, miért szentelt a bizottság az összesen hat ülésből egyet ennek a témakörnek, ha aztán a végleges anyagban erről szót sem ejt?
Múlt héten aztán választ kaptunk ezekre a kérdésekre: folytatás az atlatszo.hu-n >>>
