Lezárult az Orbán kormány “Nemzeti Földhő Stratégia 2024” társadalmi egyeztetése. Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata szerint jelen formájában egy erősen hiányos, a környezeti adottságokat, lehetőségeket és kockázatokat figyelmen kívül hagyó anyag. Vajon mit csinálnak a minisztérium jogászai?
Az Energiaügyi Minisztérium a Magyarországon rendelkezésre álló megújuló energiapotenciál minél nagyobb arányú kiaknázása érdekében a földhő, ezen belül pedig a geotermikus energia felhasználása érdekében elkészítette a „Nemzeti Földhő Stratégia 2024” c. dokumentumot, melyet társadalmi egyeztetésre bocsátott. A stratégiát a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat elnöksége is véleményezte. A megküldött észrevételek itt érhetők el: Földhő Stratégia vélemény.
Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának véleménye:
Tisztelt Minisztérium!
A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata üdvözli, hogy az Energiaügyi Minisztérium a Magyarországon rendelkezésre álló megújuló energia potenciál minél nagyobb arányú kiaknázása érdekében a földhő, ezen belül pedig a geotermikus energia felhasználása érdekében elkészítette a „Nemzeti Földhő Stratégia 2024” c. dokumentumot.
A Társadalmi egyeztetésre kiadott dokumentum a Kormány hivatalos „dokumentumtár” felületén volt megtalálható: Magyarország Kormánya – Nemzeti Földhő Stratégia társadalmi egyeztetése (kormany.hu)
A dokumentumban megjelölt céllal – a hazánkban rendelkezésre álló megújuló energia jelenleginél nagyobb mértékű és hatékonyabb kihasználásával – az MMK Környezetvédelmi Tagozata maradéktalanul egyetért. Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet a stratégia néhány hiányosságára: Az anyagban nem szerepel, hogy a Stratégia elfogadásához el kell végezni a környezeti vizsgálatot.
Amennyiben a „Nemzeti Földhő Stratégia 2024” c. dokumentum célja, hogy azt a Kormány határozatban fogadja el, és egyes kormányzati szereplők számára feladatot szabjon a stratégia végrehajtására, akkor a stratégiai dokumentumot – még annak a Kormány általi elfogadása előtt – a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII., törvény (Kvt.) 43. § (4) bekezdése szerinti környezeti vizsgálatnak (SKV) kell alávetni. Ennek részletes szabályait és rendjét az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell lefolytatni.
Arra is utalunk, hogy az említett környezeti vizsgálati kötelezettség nem pusztán hazai jogszabályokon alapul; az a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv által meghatározott követelmény.
Álláspontunk szerint a „Nemzeti Földhő Stratégia 2024” c. dokumentum tartalma alapján 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 1.§ 2. bekezdés ba) és bbb) pontjai alapján biztosan SKV köteles. Ennek az eljárásnak, illetve a környezeti értékelésnek a szerepe lenne, hogy ebben az iparágban „keretet szab(jon) olyan tevékenységek vagy létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése” számára, amelyek jelentős környezeti hatással bírnak.
Ezzel összhangban utalunk a Kvt. 43. § (4) bekezdésének arra az előírására is, hogy “környezeti értékelés (SKV) nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő”.
A kidolgozandó környezeti vizsgálat fontosságát nemcsak a jogszabályi kötelezettség indokolja, hanem a stratégia eredményes megvalósíthatóságát biztosító sokoldalú szakmai elemzés is, hiszen az SKV lehetővé teszi nem csak a magyarországi földhőhasznosítás megvalósításához szükséges létesítmények és a beavatkozás során kialakuló felszín alatti hatások környezeti hatásainak vizsgálatát, hanem módot ad egy komplex elemzésre, a hasznosítás módjainak vizsgálatára, összevetve a már meglévő releváns tervekben, programokban meghatározottakkal. Vizsgálja a stratégia célkitűzéseinek összhangját a nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal és a kapcsolódó szakmai véleményekkel, programokkal valamint a fenntarthatósági és az éghajlatvédelmi célkitűzésekkel.
A fentieken túlmenően a konkrtét geotermikus erőművi beruházások kivitelezésének megkezdéséhez további környezetvédelmi hatósági eljárások lefolytatására is szükség lesz. Első közelítésben a környezeti hatásvizsgálatról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet (Khvr) 1. melléklet 34. és a 3. melléklet 74. pontját azonosítottuk.
A „Nemzeti Földhő Stratégia 2024” c. dokumentumból kimaradt számos lényeges szakmai kérdés tisztázása is, ezek megválaszolását is lehetővé teszi a környezeti vizsgálat elvégzése.
Ilyenek többek között:
• Tekinthető-e és milyen esetben megújuló energiának a földhő hasznosítás?
• Milyen mértékben és hatékonysággal alkalmazható a geotermikus energia kihasználásában a vízkitermelés nélküli, felszín alatti hőcserélési technológia?
• A kitermelt vizek felszíni befogadóba történő bevezetésének környezeti hatásai, a befogadók terhelhetőségének meghatározási feltételei az engedélyezés kritériumai.
• A kitűzött energetikai célok elérése mellett milyen feltételek között biztosítható a geotermikus energia, a földhő hosszútávú megőrzése, a felszíni és a felszín alatti vizek ökológiai és vízminőségi védelme.
E körben utalunk a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet (FAVI-R) 9. § 6. bekezdésére, amely szerint a 13. §-ban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető:
b) a kitermelt felszín alatti vizek ugyanazon vagy azonos célra használt rétegbe történő visszajuttatása, ha biztosított, hogy a visszasajtolt víz nem tartalmaz a kitermelt víztől eltérő anyagot és nem okoz kedvezőtlen minőségváltozást
ba) geotermikus energia hasznosítás céljából zárt rendszerű technológiával,
Álláspontunk szerint a stratégiának (illetve a Stratégiához kötelezően csatolandó SKV-nak) ki kell térnie arra a rendkívül fontos, a felszín alatti vizek jó állapotának fenntartását célzó EU előírásoknak való megfelelés érdekében is, hogy a FAVI-R 9. § 6. bekezdés b) és ba) pontja szab-e és ha igen, milyen mértékű korlátot a hazai geotermikus energia, a jelenleginél szélesebb körű felhasználásának.
Összegezve: a Stratégia tervezete jelen formájában egy erősen hiányos, a környezeti adottságokat, lehetőségeket és kockázatokat figyelmen kívül hagyó anyag (a környezet szó egy helyen fordul elő benne, ott sem környezetvédelmi aspektusban). Jelen formában való elfogadása szakmailag nem támogatható, de kiegészítésekkel, pontosításokkal és elkészített környezeti vizsgálattal értékes és jó célt szolgáló stratégiát lehet készíteni, elfogadni és megvalósítani.
Budapest, 2024. május 02.
Tisztelettel: Parragh Dénes elnök
Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat
Nyitókép: Depositphotos
