Több ezermilliárdos pénzkidobás? A rezsicsökkentés záloga, az olcsó áram forrása? Senkinek nem kell többé hasra ütve dobálózni a paksi számokkal. 2030-ban a napenergia olcsóbb lesz a nukleárisnál.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont fantasztikus kalkulátort készített, különböző állítható paraméterek mellett megnézhetjük, milyen időtávon térül meg a paksi beruházás, milyen áramárak mellett lenne érdemes megépíteni.
A Paksra tervezett két új erőművel kapcsolatban egyébként a következőket tudjuk:
A beruházás két, egyenként 1200 MW-os blokkot foglal magában.
A teljes beruházási költség 10-12,5 milliárd euró.
Az engedélyezési idő másfél év, az első blokk a megállapodástól számított 10 éven belül kereskedelmi üzembe állhat.
A beruházás 80 százaléka orosz hitelből, 20 százaléka magyar önerőből valósulhat meg.
A beruházáshoz az orosz fél 10 milliárd eurós értékben államközi kölcsönt nyújt, amelynek kamata 5-6 százalék körül mozoghat.
Az esetleges költségnövekedés, illetve időtúllépésből eredő költségnövekedés kockázatának megosztása a két fél között nem ismert.
Az atomerőmű annak elkészülte után 100 százalékos magyar tulajdonba kerül.
Az alábbi ábrán különböző reálkamatlábak mellett látszik, hogy átlagosan milyen áram ár mellett érné meg megvalósítani az atomerőművi beruházást. Reálisan a mostani árkétszerese, másfélszerese mellett, de kiszámolhatja más paraméterekkel is.
LÁSD MÉG: Mennyi árammal látja el az országot a Paksi Atomerőmű most, és mennyivel, amikor már csak a két új blokkja üzemel majd? Hány euróba kerül egy megawattóra áram atommal, gázzal és megújulókkal termelve? Infografika arról, amit a paksi beruházásról tudni érdemes. Amiben verhetetlen az atomerőmű, és amiben nem
