A kormánypártok egyöntetűen támogatják Áder János ombudsman-jelöltjét, az LMP csalódott, az MSZP és a Jobbik még megfontolja, megszavazzák-e Székely László megválasztását, aki Orbán alatt egy napra sem marad kormányzati megbízás nélkül.
A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja elfogadja Áder János köztársasági elnök jelölését és támogatni fogja Székely László ombudsmanná választását – reagált a nagyobbik kormánypárt közleményben az államfő bejelentésére. A köztársasági elnök a Sándor-palotában csütörtökön tett sajtónyilatkozatában jelentette be, hogy Székely Lászlót, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának oktatóját jelöli az alapvető jogok biztosának. Székely László az elmúlt években miniszteri biztosként koordinálta az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítését.
Szabó Máté jelenlegi ombudsmant az Országgyűlés 2007-ben választotta meg hat évre, megbízatása idén szeptember 24-én jár le. Az alkotmány értelmében az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával választja meg hat évre. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja is támogatja Székely Lászlót. A kisebbik kormánypárt közlése alapján biztosak benne, hogy a komoly jogi tudással és nemzetközi tapasztalatokkal is felvértezett jogász magas színvonalon lesz képes betölteni a rá bízott feladatot.
Az MSZP frakciója "komolyan megfontolja" Áder János javaslatát, és a képviselőcsoport első őszi ülésén fog dönteni arról, hogy alkalmasnak találja-e Székely Lászlót az alapvető állampolgári jogok alkotmányos felügyeletére – tájékoztatta az MTI-t Steiner Pál csütörtökön.
– Csalódás az ombudsmanjelölt személye, hiszen Székely Lászlónak nincs alapjogvédelmi gyakorlata, noha ennek fontosságát hangsúlyozta a jelöltről folytatott megbeszélésen a köztársasági elnök – reagált Schiffer András, az LMP társelnöke, független országgyűlési képviselő. Schiffer András kiváló egyetemi oktatónak és elméleti szakembernek nevezte Székely Lászlót. Ám – hangsúlyozta – mivel az alapjogi biztos az alkotmányosság utolsó bástyája, egy konfliktusokat bátran felvállaló ombudsmanra volna szükség. Álláspontja szerint azonban Székely László eddig minden Fidesz-kormány alatt "hűségesen ellátott" különböző miniszteri biztosi feladatokat, ám annak semmilyen tanújelét nem adta, hogy adott esetben felvállalná a konfliktust "egy narancsos kormánnyal szemben". Az LMP-s politikus kifogásolta azt is, hogy a jelölt az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészületeinek miniszteri biztosaként nem támogatta azokat a javaslatokat, amelyeket a jövő nemzedékek érdekei védelmében nyújtott be az LMP, miközben az ombudsman látja el a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának feladatkörét is. Schiffer András azt is nehezményezte, hogy Székely Lászlónak "egy rossz szava nem volt ahhoz", hogy a Ptk. – mint mondta – több ponton is a szólásszabadságot és a tényfeltáró újságírást korlátozó szabályokat tartalmaz.
A Jobbik a soron következő frakcióülésén dönt arról, hogy támogatja-e Székely László alapvető jogok biztosává választását – tájékoztatta az ellenzéki párt csütörtökön az MTI-t. A Jobbik továbbra is kitart amellett, hogy az ombudsman feleljen meg a szakmai követelményeknek és a lehető legszélesebb társadalmi réteget fedje le, illetve az ellenzéki párt számára kizáró tényező bármiféle párttagság. "Székely László pártkötődése ismert, az Orbán-kormánytól több kormánybiztosi megbízást is kapott", így a Jobbik ezek alapján alakítja ki álláspontját Székely László jelölésével kapcsolatban – áll a közleményben.(nol.hu)
Székely László a parlamenti karzaton
Orbán alatt egy napra sem marad kormányzati megbízás nélkül
Az 1958-ban született Székely az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar polgárjogi tanszékének oktatója, és eddig mindkét Orbán-kabinet alatt fontos, ámde a politikához szorosan nem köthető pozíciókat töltött be. 1998 és 2002 között kormánybiztosként koordinálta a dunai vízlépcső ügyében hozott hágai ítélet végrehajtását. Az ügy lényege, hogy 1992-ben az akkor még létező Csehszlovákia egyoldalúan csehszlovák területre terelte el a Duna vizének 83 százalékát, ami ellen hazánk a Hágai Nemzetközi Bíróságon nyújtott be keresetet, de az 1997-es ítélet rendelkezéseit a mai napig nem sikerült realizálni. Székely legfontosabb megbízását a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után nyerte el: ő lett az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítését koordináló miniszteri biztos. A jövő márciusban hatályba lépő kódex egy nagyobb szakmai csoport sokéves munkájának az eredménye, így közvetlenül nem Székelyt minősíti. A hatalmas jogszabály eddigi szakmai értékelése alapvetően jó, bár a törvénybe számos, épp az ombudsmanként védendő alapjogok szempontjából ellentmondásos pont bekerült, és a végleges szövegen egyes dilettáns, kormánypárti módosítások sem javítottak. részletek: Áder Székely Lászlót jelöli alapjogi biztosnak
Felkészült jogász vagy ráérős adjunktus védi majd a jogainkat?
Felkészült szakjogász, aki jól helyt állt eddigi posztjain, vagy csak a politikai lojalitása miatt előbbre jutó figura – ilyen erősen megoszlanak a vélemények a csütörtökön ombudsmannak jelölt Székely Lászlóról. Abban viszont szinte mindenki egyetért, hogy visszaüthet az alapvető jogok biztosának szánt jogász járatlansága pont az alkotmány- és emberi jogi területen – kivéve, ha felnő jogvédő szerepköréhez. Portré a borítékolhatóan megválasztott ombudsmanjelöltről.
Sajnos nem holmi paranoia azt gondolni, hogy kormányunk és pártunk a fékek és ellensúlyok rendszerének egyik utolsó elemét készül kiiktatni a közéleti térképről – ebből a szempontból igenis üzenet egy folyamatosan kormányzati megbízásokat betöltő, a mostani hatalom iránt jól sejthetően lojális személy jelölése, s a parlamenti kétharmad birtokában valószínűsíthető megválasztása.
