Idén január és június közötti volt az első olyan időszak, amelynek során több szénerőművet zártak be, mint ahányat beüzemeltek. A Zöld HVG által idézett szakértők szerint a mostani időszak vízválasztó lehet a légszennyező országok energiamixének jövőbeli kialakítására nézve is.
Bár Kína továbbra is főként a fosszilis tüzelőanyagokat és szénerőműveket használ, Indiában, úgy tűnik, megállt a terjedésük – írta a The Guardian. Ez azért fontos, mert ez a két ország adja ki a világ szénenergia termelésének a felét. A lap a Global Energy Monitor legújabb jelentését szemlézte: az amerikai kutató- és tanácsadócsoport a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energia piacát követi nyomon. Ebből kiderült, hogy az idén január és június közötti volt az első olyan időszak, amelynek során több szénerőművet zártak be, mint ahányat beüzemeltek.
Földrajzilag nagy a különbség, a szénerőművekről főként Európában és az Amerikai Egyesült Államokban válnak le; Ausztriában például idén áprilisban, Svédországban pedig májusban zárták be az utolsó szénerőművet. Ázsia-szerte azonban még mindig dominálnak.
Kína támaszkodik a leginkább a szénenergiára: az újonnan nyitott szénerőművek kétharmada, és a most épülők 90 százaléka is ott van. A koronavírus-járvány miatt azonban abban az országban is 40 százalékkal kevesebbet indítottak be idén a tavalyi év azonos időszakához képest.
Christine Shearer, a Global Energy Monitor szénprogram-igazgatója szerint a csökkenés egyrészt a világjárvány okozta gazdasági sokknak, másrészt annak köszönhető, hogy az Európai Unióban is egyre inkább visszaszorul a szénenergia, és szigorodnak a szennyezésre irányuló szabályok. Továbbá a tiszta energia már a világ nagy részén olcsóbb is, mint a fosszilisekből nyert, ami befolyásolhatja a szennyező országok hosszú távú energiaterveit is – írta a zöld HVG.
