Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága egyhangúlag támogatta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozati javaslatot tegnapi ülésén.
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) azt a célt szolgálja, hogy egységes rendszert alkosson az ország fejlesztéspolitikája a területi tervezés és az ebből eredő szabályozás között, valamint hozzájáruljon az ország dinamikus fejlődéséhez, növekedési pályára állításához, a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez – közölte Greinstetter Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára, aki szerint parlamenti elfogadás esetén az országnak nemcsak új fejlesztési koncepciója lesz, hanem megújul a végrehajtási intézményrendszer is.
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy az előző kormányok alatt a területfejlesztési politika, a hozzá kapcsolódó intézkedések, a különböző térségi felzárkóztatási programok csak kis mértékben tudtak hozzájárulni a területi egyenlőtlenségek mérsékléséhez, nem segítették elő a kiegyensúlyozott fejlődést, egyes esetekben a területi különbségek még növekedtek is. A negatív folyamatok megfordítása érdekében a kormány már eddig is számos intézkedést tett – jelentette ki a helyettes államtitkár, aki példaként említette az adósságkonszolidációt a helyi szereplőknél, illetve a szabad vállalkozási zónák kialakítását. Greinstetter Balázs rámutatott arra, hogy az OFTK ambiciózus jövőképet fogalmaz meg Magyarország számára, eszerint 2030-ra Magyarország a kelet-közép-európai térség egyik vezető gazdasági, szellemi központja lehet, lakosságának biztonságos megélhetést nyújt, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdaságot alakít ki, megerősíti a helyi közösségeket, valamint törekszik javítani az életminőséget, a környezeti állapotot.
A koncepció alapján a hazai fejlesztéspolitika és az európai uniós támogatások összhangba kerülnek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Kiemelte, hogy az OFTK-ban kijelölték az ország hosszú távú céljait szolgáló fókuszokat 2014 és 2020 között, a nemzeti prioritások igazodnak az unió által megfogalmazott programozási keretekhez, és ezeket érvényesíteni kell a hazai tervezésben, végrehajtásban. Greinstetter Balázs elmondta: a koncepcióban megteremtik annak a lehetőségét, hogy a területi és az ágazati fejlesztések fókuszai egy dokumentumban szerepeljenek, így ezek összehangoltan, egymással kölcsönhatásban tudják kifejteni hatásukat a következő időszakban.
A vitában Szili Katalin független képviselő, a bizottság elnöke aziránt érdeklődött, hogy a fenntartható fejlődés keretstratégiát mennyiben vette a tárca figyelembe a koncepció összeállításakor, illetve fontosnak nevezte, hogy legyen kormányzati ciklusokon átnyúló Magyarország jövőkép.
Szabó Imre szocialista képviselő, a bizottság alelnöke a javaslatot alapos és jó szakmai előkészítésnek nevezte, amely szerinte beismerése annak, hogy mi minden nem valósult meg az elmúlt három évben.
Kővári János fideszes képviselő szerint a monitoring területén egyértelmű mérőrendszert kell kialakítani, hogy látható legyen az előrehaladás.
Válaszában Greinstetter Balázs elmondta: a koncepció tervezése 2011 őszén indult, és egyaránt figyelembe vették a fenntartható fejlődés, illetve a vidékfejlesztési stratégiát.
