Az erdélyi Verespatakon (Rosia Montana) tervezett aranybánya körül a bányakoncessziós szerződés titkosítása, valamint a zagytározó földrengés elleni biztonságossága miatt folyik vita Romániában a beruházás támogatói és ellenzői között.
A bányaberuházást ellenző Alburnus Maior Egyesület és számos más civil szervezet az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Emil Boc miniszterelnök már másfél héttel ezelőtt bejelentette: a román gazdasági minisztérium honlapján közzé teszik a román állam és a verespataki arany kitermelését tervező Gabriel Resources kanadai vállalat között kötött szerződést. A beruházást ellenző civil szervezetek szerint azonban nem a bányakoncessziós szerződést tette közzé a szaktárca, hanem a kanadai vállalat alapító okiratait, amelyek eddig is nyilvánosak voltak.
A bányakoncessziós szerződés sok vitát váltott ki az elmúlt hetekben, miután Traian Basescu államfő és Emil Boc is a szerződés újratárgyalását szorgalmazta arra hivatkozva, hogy az előnytelen a román állam számára. A civil szervezetek a román miniszterelnökhöz intézett nyílt levelükben a közvélemény félretájékoztatásával vádolták a román kormányt és Ion Ariton gazdasági minisztert, akinek a lemondását követelik. A civil szervezetek emlékeztetnek arra, hogy előbb a Minvest Deva román állami bányavállalat nevére kibocsátott, majd a Minvest és a kanadai vállalat által alapított Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vegyes vállalatnak átadott bányakoncessziós szerződés nyilvánosságra hozatalát évek óta hasztalan sürgetik. Egy 2003-as kormányhatározattal ugyanis a bukaresti kabinet titkosította a szerződést.
A civil szervezetek szerint azonban csak a megállapodás nyilvánosság elé tárásával biztosítható demokratikus vita a beruházás hasznosságáról, és így lehetne szavatolni a beruházás átláthatóságát is. Ezzel egy időben a tervezett bánya 215 millió tonna ipari hulladékkal terhelt zagytározójának földrengés elleni biztonságosságáról is vitatkoznak a beruházás ellenzői és támogatói. A Krónika című erdélyi napilap szerdai tudósítsa szerint Gheorghe Marmureanu, a román Országos Földfizikai Intézet tiszteletbeli elnöke aggályainak adott hangot a beruházás biztonságosságával kapcsolatban. A szakember arra figyelmeztetett, hogy az Erdélyi-szigethegységben 450 földrengést regisztráltak az elmúlt kétszáz évben, és több földmozgás intenzitása meghaladta a Richter-skálán mért 5-ös erősséget. A bukaresti szeizmológus emiatt kockázatosnak tartja, hogy az RMGC éppen abban a térségben akarja megépíteni a 360 hektáron elterülő zagytározót, amelyet egy csaknem 200 méter magas kőgát zár majd el. Marmureanu szerint senki sem szavatolhatja, hogy a kitermelés után hátramaradt, zagyot tartalmazó védőgát átvészelne egy 5-ösnél erősebb földrengést.
Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter elmondta: a szakértő jelentését továbbította annak a tárcaközi műszaki bizottságnak, amely elemzi a ciántechnológiás beruházás környezeti hatástanulmányát. Az RMGC szerint azonban az általuk tervezendő védőgát "százszor biztonságosabb lenne", mint a világ hasonló, bányászati kitermeléseknél található gátak. Az RMGC szerint a norvégiai földtani intézet kutatóinak a verespataki létesítményre leselkedő lehetséges veszélyeket vizsgáló előszámításai szerint a kőgát ellenállna a 8-as erősségű földrengésnek is, majd a földmozgást rögtön követő esetleges bőséges esőzésnek is – olvasható a Krónikában.
aranykitermelés
