Az erdőirtás és -telepítés mértékét ábrázoló új, nagy felbontású globális térképet hoztak létre kutatók a Google Earth segítségével.
Az erdőirtás az erdőknek a szakszerű erdőgazdálkodás, újratelepítés nélküli elpusztítása. Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. A trópusi esőerdők égetése nemcsak az adott területen vezet ökológiai katasztrófához, hanem a felszabaduló szén-dioxid nagyban hozzájárul a globális felmelegedési válsághoz. A következő területeken nagyban folyik a fakitermelés, erdőégetés: Indonézia, Thaiföld, Malájzia, Brazília, Banglades, Kína, Srí Lanka, Laosz, Nigéria, Libéria, Guinea és Ghána.
Az interaktív online eszköz bárkinek elérhető és figyelemre méltó felbontással – 30 méter – nagyítható. A térkép a 2000 és 2012 közötti tartományban mutatja meg a világ erdőtakaróját a Landsat-7 műhold 650 ezer felvétele alapján. Ez időszakban a Föld összességében Mongólia területének megfelelő méretű erdőtakarót veszített el. Brazília előrelépését az erdőirtás mértékének csökkentésében szinte teljesen ellensúlyozta Indonézia, Malajzia, Paraguay és Angola erdőirtásának mértéke – közli a Science-ben megjelent tanulmány. Matthew Hansen, a Marylandi Egyetem professzora és a vizsgálat vezetője szerint ez az első globálisan következetes és lokálisan releváns térkép az erdőtakaró változásáról.
A térkép létrehozását három technológiai előrelépés segítette. Az egyik természetesen a Landsat-7 műhold, mely 1999-ben indult, és azóta fényképezi a bolygót. A másik, hogy a Landsatot működtető Amerikai Földmérő Hivatal megváltoztatta adatfelhasználási szabályzatát, és a Landsat-7, valamint a korábbi Landsat-műholdak összes adatát ingyen elérhetővé tette. Egyébiránt a kutatóknak fizetniük kellett volna az információkért, ami az egész földtakarót érintően több millió dollárba került volna. Végezetül, az összes adat feldolgozásához komoly számítógépes teljesítményre volt szükség, amihez Hansenék a Google segítségét kérték. Egyetlen számítógéppel 15 évig tartott volna az adatok feldolgozása, a Google felhőrendszerével napok alatt végeztek a feladattal.
Tanulmányuk a műholdas felvételek alapján számos kulcsfontosságú eredményt közöl az erdőtakarók változásáról 2000 és 2012 között. Eme időszakban a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtás, tüzek, betegségek és viharok miatt. Eközben 800 ezer négyzetkilométernyi új erdőre is szert tett, így összességében a nettó veszteség 1,5 millió négyzetkilométer.
Brazíliában figyelhető meg a legnagyobb előrelépés: 2003-2004, illetve 2010-2011 között az erdőirtás éves mértéke megfeleződött. Indonéziában nőtt leginkább a fakitermelés aránya, 2011-2012 között szinte megduplázódott – közel 20 ezer négyzetkilométernyire nőtt – az éves veszteség. Az Egyesült Államokban a délkeleti erdőségekben négyszer akkora volt a károkozás mértéke, mint a dél-amerikai esőerdőkben: több mint 31 százaléknyi erdőtakaró tűnt el vagy lett újratelepítve. Az adatok szerint Paraguayban, Malajziában és Kambodzsában a legnagyobb arányú az erdőtakaró országos szintű elvesztésének mértéke.
Összességében a trópusi erdőségek elvesztésének aránya évente körülbelül 2100 négyzetkilométerrel nő, és a globális veszteség 32 százaléka is a trópusokon zajlik, a mennyiség fele dél-amerikai országok számlájára írható. A térképek jól illusztrálják a politika földterületekre gyakorolt hatását is.
Borneó szigetén például tisztán kivehető a Malajzia és Indonézia közötti határ. Malajzia súlyos mértékű erdőirtása az erdei utak mentén egészen az indonéziai határig követhető, ahol viszont 2012-ben az erdőségek nagyrészt teljesen érintetlenek voltak. Elefántcsontparton a 2002-es polgárháború nagymértékű erdőirtással járt a korábban védett rezervátumok területén.
Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban. A térképet évente frissítik majd, és fel lehet használni az erdőkezelési programok hatékonyságának kiértékelésére. Ezenkívül segítheti a környezetvédő szervezeteket az erdőirtás hatásainak – beleértve a biodiverzitást érintő veszélyeket, a széntárolást és a klímaváltozást – nyomon követésében.
