Az energetikai szektorban 2012-ben többek között a nyersanyagárak sűrű ingadozása, a nanotechnológia terén bekövetkező áttörések, és az olajkitermelésben alkalmazott új technológiák terjedése lesz jellemző a Deloitte várakozásai szerint.
A Deloitte "Energy & Resources Predictions 2012" című energetikai előrejelzéseinek legfrissebb, harmadik kiadása szerint a következő év is mozgalmasnak ígérkezik az energetikai szektorban. Gion Gábor, a Deloitte Zrt. Energia és energiahordozók szektor iparági csoportjának vezetője elmondta: Az elmúlt tizenkét hónapban számos energetikával kapcsolatos kérdés, így az „arab tavasz” olajpiacokra kifejtett hatása, az emelkedő nyersanyagárak, vagy a nukleáris energia jövőjéről folyó heves viták sora is foglalkoztatta a nyilvánosságot.
Legalább ennyire sokfélék és szerteágazóak a Deloitte legújabb energetikai jelentésében foglalt kérdések is.
A Deloitte jelentése tíz olyan tényezőt emel ki, amelyek várhatóan a legnagyobb hatással lesznek a jövő év során az energetikai szektorra:
• A ritkaföldfémek ára magas marad, de sűrűn ingadozik majd. Az idei évben az ezüst teljesített a legjobban a ritkaföldfémek között, árfolyama jelenleg mintegy 30 százalékkal magasabb, mint az év elején. Az arany továbbra is a második a sorban, árfolyama 24,6 százalékkal haladja meg a januári szintet. A ritkaföldfémek csoportját alkotó 17 elem iránti világpiaci kereslet várhatóan még legalább 2015-ig meg fogja haladni a kínálatot. Mivel a kínálat továbbra is szűkös, és a fogyasztási cikkek (illetve tiszta technológiák) iránti fogyasztói és ipari kereslet a várakozások szerint jelentős marad, a ritkaföldfémek ára továbbra is magas, de sűrűn és gyorsan változó lehet még évekig.
• 21. századi kalózok. A kalózkodás a 21. században új értelmet nyert. Kardok, kalózhajók és kincses ládák helyett gépfegyverek, nagysebességű motorcsónakok és olajkonténerek váltak a főszereplőkké. Az Ádeni-öblön és az Szuezi-csatornán halad át a nemzetközi kereskedelmi hajóforgalom 20 százaléka, így a szaporodó kalóztámadásoknak komoly hatása van a gazdaságra, különösen Európában. (A Deloitte jelentése a kalózkodás olajüzletre és a hajózási társaságok működésére gyakorolt hatásait is részletesen vizsgálja.)
• Az integrált nemzetközi olajvállalatok szétválása folytatódik. Az olajvállalatok esetében az elmúlt ötven évben a vertikálisan integrált szervezeti modell volt a jellemző, vagyis a vállalatok a folyamatok teljes spektrumát irányításuk alatt tartották, hiszen az értéklánc minden elemét birtokolták. Ez a modell jól szolgálta az ágazatot, azonban az utóbbi időben néhány cég kételkedni kezdett a modell hatékonyságában, és különálló egységekbe osztotta kitermelési (upstream) és feldolgozási-kereskedelmi (downstream) ágazatát. A Deloitte jelentése azt is vizsgálja, mennyire racionális ez a döntés, és megállapítja, hogy a szétválások mellett és ellen is szólhatnak nyomós üzleti érvek, mert miközben egyes cégeknél a méret megőrzése lehet a siker kulcsa, más, a válságot jobban megszenvedő cégek hatékonyabban működhetnek tovább ezentúl önállóan.
• Nanotechnológiai áttörések. A Deloitte várakozásai szerint a nanotechnológiai kutatások a következő időszakban szakadatlanul folytatódnak. Becslések szerint a nanotermékek globális piaca a következő 10-15 évben ezermilliárd dollár mértékűre növekedhet, egy ilyen méretű piac pedig komoly hatással van az energetikai iparágra. A tetőre szerelhető napelemes panelek például éveken belül elavulttá válhatnak, helyüket a jövőben egy a tetőre fújható, festékszerű anyag veheti át, amely elektromos energiává alakítja át a napsugarakat. A kutatók már azt is bizonyították, hogy ezek a nanokristályok képesek elérni a legdrágább napelemek hatékonyságát, azok költségének töredéke mellett.
• A földgázpiac aranykorát éljük. Több okból is a földgáz lesz a legnépszerűbb energiaforrás a jövőben: az egyik ok, hogy a környezetvédelmi szabályok várhatóan egyre szigorodnak világszerte, ugyanakkor földgázból bőséges kínálat áll rendelkezésre versenyképes áron, miközben a megújuló energiaforrások (például szél- és napenergia) a folyamatos ellátás biztosítása érdekében kiegészítő forrásokra szorulnak, amely támogatást a földgáz nyújthatja majd.
• A következő fordulópont a vizekre vetített ökológiai lábnyom lesz az energetikai cégek életében. Több, a közelmúltban készített nemzetközi felmérés megállapította, hogy miközben a lakosság klímaváltozással összefüggő félelmei csupán sokadikak a sorban, a legkomolyabb környezeti aggályokat a vízszennyezéssel kapcsolatos problémák vetik fel napjainkban. A Deloitte jelentése felhívja a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyekkel az energetikai vállalatok visszafoghatják az általuk okozott vízszennyezés mértékét.
• Kié az Arktisz és a Dél-kínai-tenger? Az olaj- és földgázvállalatok mindig is jelentős kockázattal működtek, azonban a Dél-kínai-tengeren történt események jól mutatják, milyen problémát jelentenek e cégek számára a geopolitikai kockázatok. A közelmúltban konfliktushoz vezetett Kína és Vietnám között, hogy a kínaiak néhány hét alatt két vietnámi felségjelű kutatóhajó vezetékeit is megrongálták, miután a hajók értelmezésük szerint elhagyták a Vietnámhoz tartozó 200 tengeri mérföldes kizárólagos gazdasági övezetet. Vietnám válaszul – vélhetően figyelmeztető céllal – tengeri hadgyakorlatot tartott a terület közelében. A Deloitte jelentése szerint ezek a kockázatok mára a mindennapok részévé váltak: a növekvő fogyasztás és a természeti erőforrások növekvő kereslete következtében a cégek új tartalékok után kutatnak, méghozzá gyakran olyan területeken, melyeken nem egyértelműek az egyes országok közötti határvonalak. Ilyen a Dél-kínai-tenger és az Arktisz is, ahol a geopolitikai viták szinte borítékolhatók, és bár ezeken a területeken kockázatos lehet bármilyen energiaipari beruházásba fogni, a potenciális előnyök hatalmasak.
• Napenergiával hatékonyabbá tett kőolaj-kitermelés. Jóllehet a módszer még gyerekcipőben jár, a kőolajkihozatal-növelő eljárásokat a jövőben napenergia felhasználásával tehetik hatékonyabbá a vállalatok a Deloitte jelentése szerint. Az ehhez szükséges üvegházak létrehozásának, illetve a kitermelésben a földgázt helyettesítő gőz előállításának a várhatóan alacsony költségei forradalmasíthatják a kitermelés hatékonyságát növelő technológiát. A módszer vélhetően ott lesz a legjobban használható, ahol rendszerint sok a napsütés, és a rétegekben nagy mennyiségű nehézolaj lelhető föl.
• Az energiafelhasználás és a 2008-2009-es válság. Az energiapiac a 2008-2009-es válság, és az azt követő lassú növekedés következtében világszerte átalakult: a háztartások kiadásaik csökkentésére törekedtek, és ezáltal a felhasználók – bár egyértelműen gazdasági kényszerből – tudatosabb energiafogyasztókká váltak. A jövőre nézve azért fontos ez a tendencia, mert a fogyasztók többsége a felmérések szerint még javuló gazdasági környezet esetén sem tervezi, hogy visszatér a korábbi energia-felhasználási szokásaihoz.
• Az olajtársaságok jövője. Nagy és közepes méretű, tengeri olajkitermeléssel is foglalkozó társaságok vezetőivel készített személyes interjúk alapján a Deloitte jelentése azt jósolja, hogy a tengeri kitermelés szerepe az elkövetkező évtizedben egyre összetettebbé és fontosabbá válik. Ennek egyebek mellett az az oka, hogy egyre nehezebben látszik biztosíthatónak a Föld rohamosan növekvő energiaigénye a szárazföldön, alacsony költségszint mellett kitermelhető olajból, illetve egyes országok (például Brazília) olajszükségleteik egyre nagyobb hányadát kívánják saját forrásból fedezni, ami miatt saját partjaikhoz közel tengeri olajfúrásba kezdtek, vagy kezdenek a közeljövőben.
A jelentés kiemeli továbbá a Független Államok Közösségének jelentőségét mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldalon: a földgáz és az ásványi nyersanyagok egyre növekvő jelentőségének köszönhetően ez a régió várhatóan a globális energetikai és nyersanyagipar élmezőnyében marad, és akár védelmet is élvezhet egy esetleges újabb globális válsághullám esetén – tette hozzá Gion Gábor.
