A kormány elfogadta a nemzeti buszstratégiát. A korábban elhangzottakhoz képest nem háromezer buszt cserélnek környezetbarátra, nem három év alatt, és jórészt nem saját pénzből. És 2021-ig az se baj, ha az új busz dízel motoros.
A nemzeti buszstratégia keretében 35,9 milliárd forint támogatást biztosít a kormány a következő tíz évben környezetbarát, döntően elektromos buszok beszerzéséhez a 25 ezer lakosnál nagyobb településeken – jelentette be Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára tegnap Budapesten. A kormány a buszbeszerzéshez maximum 20 százalékos támogatást nyújt a járműcserét tervező önkormányzatoknak, illetve helyi közlekedési társaságoknak.
A teljes beruházási költség mintegy 160 milliárd forint, ebből a számítások szerint 1290 új busz állhat üzembe a nemzeti buszstratégia részét képező zöld busz program keretében. A program 2021-ig a tiszta meghajtásláncú járművek cseréjét szélesebb körben segíti. Euro 6-os és földgázmeghajtású buszok beszerzéséhez is kapható lesz támogatás, de 2022 januárjától már csak az elektromos meghajtású buszokhoz.
A bejelentésre annak apropóján került sor, hogy a kormány elfogadta a buszstratégiát.
Miből, mennyit, milyet?
Mindez azért meglepő, mert kormányzati szereplők (igaz, némileg homályos) korábbi nyilatkozataiban nem egészen erről volt szó. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például azt mondta, a kormány a ciklus végéig (vagyis három év alatt) „mintegy háromezer elektromos busz beszerzését fogja támogatni, illetve finanszírozni”.
Kaderják bejelentése alapján a „támogatás, finanszírozás” konkrétan azt jelenti, hogy az új buszok árának 80 százalékát az önkormányzatoknak kell kifizetni. Ehhez Kaderják annyit tett hozzá, hogy „az ITM keresi a lehetőségeket a finanszírozás elősegítéséhez”. Minthogy az önkormányzatoknak nem nagyon van fölösleges forrásuk, a „finanszírozási lehetőség” jó eséllyel az lesz, hogy kapnak engedélyt a kormánytól hitelek felvételéhez. Kérdés, lehet-e majd uniós forrásokat igénybe venni a buszvásárlásokhoz, és ha igen, mennyit.
Ráadásul Gulyás Gergely még 3000 busz három év alatti cseréjéről beszélt, nem sokkal később pedig Palkovics László innovációs miniszter már 6000 busz hat év alatti cseréjéről. Kaderják bejelentése szerint ezek a számok 1290 busz tíz év alatti cseréjére olvadtak. Igaz, az államtitkár csak a helyi közlekedés buszairól beszélt, lehetséges, hogy a helyközi közlekedés buszainak cseréjére külön programot indítanak, de ez azon nem változtat, hogy a hároméves időtávból tíz év lett. Kaderják szerint a helyi közlekedésben 2900 busz teljesít szolgálatot. Érdekes módon György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár Kaderjákkal egyszerre azt mondta, a buszstratégia „célja”, hogy a következő 10 évben a teljes közösségi közlekedésben használt mind a 7500 buszt cseréljék le olyan új buszokra, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi szempontoknak.
Gulyás egyébként még 3000 elektromos hajtású busz beszerzését emlegette. Mint most kiderült, 2022-ig dízel buszok vásárlását is fogja támogatni a kormány.
⇒A szén-dioxid-kvóta értékesítése fedezi a zöldbusz-programot
Mennyiért, kitől?
A buszok árát illetően pedig elég optimista a kormány kalkulációja, ha 160 milliárdból 1290 buszt akarnak kihozni, akkor egy buszra 124 milliót számolnak. Egy szóló elektromos busz ára jelenleg 150-160 millió forint körül van, szóval a kormány vagy arra számít, hogy alaposan le fog menni az áruk, vagy pedig arra, hogy a támogatási keret jelentős részét 2022-ig fogják igénybe venni az önkormányzatok és a közlekedési cégek, amíg akár még jóval olcsóbb dízeles buszokra is kérhetik.
György László azt is mondta, a hatástanulmány szerint az igényeket 4-5 buszgyártó ki tudja elégíteni. A kapacitások vizsgálata szerint a gyártók részben már felkészültek, részben pedig fel tudnak készülni a közösségi közlekedés igényeire. A hazai megrendelésekkel elindulva a cégek versenyképesek lehetnek a nemzetközi piacokon is. Ez megint csak erős optimizmusról tesz tanúbizonyságot, főleg, ha csak az elektromos buszokat nézzük. Magyarországon mindössze három cég akad, aminek van bármilyen elektromos busza. Az Ikarus Járműtechnika kínai együttműködésben már átadott egy darab buszt, Mészáros Csaba Evopro-csoportjának elektromos, kompozit karosszériás Modulo nevű midibuszából 20 darabot üzemeltet a BKV. Az egyetlen komoly potenciállal rendelkező szereplő Magyarországon a kínai BYD, amely azt ígéri, komáromi üzemében három év múlva évi 1000-1500 buszt fog gyártani, 60 százalékos magyar hozzáadott értékkel.
Kapcsolódó anyagok:
A szén-dioxid-kvóta értékesítése fedezi a zöldbusz-programot
