Harminc év után minden angliai megyébe visszatértek a vidrák, miután az ötvenes-hatvanas években csaknem teljesen eltűntek az országból.
A környezetvédelmi hatóság bejelentette: lassan, de biztosan egyre nő a vidrák száma az országban, és miután nemrégiben Kentben is feltűntek, megállapítható, hogy újra benépesítették egész Angliát. Így jó véget ért a brit vadélet egyik legszörnyűbb története, amely az egyik legelterjedtebb és legjellemzőbb brit emlős kihalásával fenyegetett.
A vidrák száma 1956 körül kezdett el látványosan visszaesni, az akkor megjelent veszélyes vegyi anyagok ugyanis a folyókba kerülve megmérgezték az állatokat. Mivel a vidrák hagyományosan rejtőzködő életet élnek, hosszú évek teltek el, mire az emberekben tudatosult a populációjuk csökkenése. Habár több veszélyesnek bizonyult vegyszert betiltottak a hatvanas években, a vidrák száma tovább csökkent, és a hetvenes évek elejére gyakorlatilag már csak Anglia északi és nyugati részén maradtak. 1977 és 1979 között felmérést készíttek, amelynek eredményeként megállapították, hogy a vidrák korábban ismert 2940 élőhelyüknek 95 százalékáról teljesen eltűntek. Ugyanakkor Walesben és Skóciában továbbra is nagy számban éltek.
Az angol folyók vízminősége aztán folyamatosan javult, aminek köszönhetően előbb a halak, majd később a vidrák tértek vissza egyre nagyobb számban. A 2000 és 2002 közötti felmérés már azt mutatta, hogy a korábbi élőhelyek 36 százalékát ismét benépesítették a vidrák, és a 2009-2010-es vizsgálat után ez az érték már 60 százalék volt.
Az utolsó hely, ahol újra felbukkantak, a délkelet-angliai Kent volt, itt a Medway és az Eden folyók környékére költöztek vissza a vidrák. Alastair Driver, a környezetvédelmi hatóság munkatársa szerint az elmúlt 20 évben kiváló lett az angol folyók vízminősége, így a vidrák, lazacok és más állatok az ipari forradalom óta először ismét megjelentek a vizekben.
A vidrák a tápláléklánc tetején állva létfontosságú szerepet játszanak a folyók tisztán tartásában. Ugyanakkor hiába lettek többen Anglia-szerte, még mindig nehéz észrevenni őket. A legjobban Nyugat-Skóciában, a nagyobb szigetek – például Mull és Skye – környékén figyelhetők meg, ahol a tengerpart mentén élnek.
