A Tisza-tóból kikotort iszapot a költséges ártalmatlanítás, majd elszállítás helyett a helyszínen hagyták – mesterséges szigeteket építve belőle annak idején uniós pénzből. Ezek egy részét a víz időközben elmosta – írta a 444.hu.
A Tisza-tó mesterséges képződmény, mely időről időre emberi beavatkozást igényel. A tó történetének egyik legnagyobb ilyen beavatkozása volt, amikor az EU hatmilliárd forinttal megtámogatta a tavaly befejezett "Komplex Tisza-tó Projektet" (KTP), melynek legfontosabb eleme a kotrás volt.
A tó vízszintjét minden késő ősszel árvízvédelmi okokból kb. egy méterrel csökkentik. A KTP projekt lényege az volt, hogy egyeseliszaposodott holtágak mélyítésével, más holtágak és a tározótér kotrásos egybenyitásával segítsék a víz leeresztéskori kifolyását, hogy a halak és más vízi állatok könnyebben visszajuthassanak az élő Tisza medrébe. Ehhez a mederből rengeteg iszapot kellett kikotorni, ami veszélyes hulladéknak minősült volna, ha elszállítják ártalmatlanítani a tótól. Így aztán kitalálták, hogy a kitermelt anyagból ott a helyszínen szigeteket építenek. Az ötlet még a környezetvédőknek is tetszett, mivel a szigetek új ívó- és élőhelyeket is jelenthettek volna. Igen ám, de az iszapot csak felhalmozták és otthagyták a vízben, a partvonaluk nem kapott védelmet, így elkezdte őket mosni a víz – olvasható a cikkben.
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke készített friss fotókat a szigetekről, amelyek az enyészet különböző fázisaiban tartanak. Akadnak olyanok, amik nagyjából még egyben vannak, de a partjuk hatalmas darabokban szakadozik lefelé. Van köztük egy olyan, amelynél tavaly kipróbálták a partvédelmet: karókat vertek csak le körben, amik közé akácágakat fontak. Még ez a hevenyészett partvédelem is elég volt ahhoz, hogy ez a sziget megmaradjon és megerősödjön rajta a növényzet.
A 444.hu beszélt olyan, a területet napi rendszerességgel járó horgásszal, aki az oldódó szigetek két veszélyére hívta fel a figyelmet. Az egyik az, hogy a rengeteg bemosódott, nagy szervesanyag-tartalmú iszap miatt a területen máris láthatóan dúsabb a tavon amúgy is nagy problémákat jelentő vízinövényzet.
A másik az, hogy veszélyessé vált a hajózás, a szakadozó partú szigetek közelében a normál hajózóútra számító csónakosok zátonyra futhatnak ugyanis a sekélyesben.
A lap megkérdezte a KÖTIVIZIG-től egyebek mellett azt, ki hagyta jóvá, hogy partvédelem nélkül maradtak az iszapszigetek, illetve tervezik újabb szigeteket körbevételét, hogy megakadályozzák a szétesésüket. Válasz egyelőre nem kaptak.
