Korábban bejelentést tettem az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a tervezett lézerkémény miatt, mivel véleményem szerint felesleges fényszennyezést okoz, és nem felel meg az OTÉK előírásának sem. Kaptam rá választ a város jegyzőjétől, amibe számos szakmai hiba került. Szigorúan szakmai véleményemmel szeretném tisztázni a félreértéseket. Az alábbiakban idézem a választ a beszúrt tényekkel, korrekcióval, véleménnyel egyetemben.
„Ózd Város Önkormányzata lézerfényt sugárzó berendezést kíván telepíteni Ózd városában egy komplex turizmusfejlesztésre irányuló projekt keretében. A lézerfej egysége 144 önálló sugárból áll és ezek együttesen képeznek egy egységes fő sugarat. A lézer bármilyen színben képes világítani RGB színek keverésével. Az RGB lézer teljes teljesítménye összesen 240W, a lézerfényt sugárzó berendezés, illetve a 144 lézerfény teljes átmérője 33 cm. A lézer teljesítményét átszámítva lumen egységbe 30542 lument kapunk.„
Ezek az adatok számomra is nagyon hasznosak, mert ezek alapján objektív módon vizsgálhatjuk a várható hatást.
„A lézer fényforrás koherens és 0 oldalirányú sugárzása van, azaz az összes fényteljesítmény a Föld felszínére merőlegesen halad egy irányba. A fény első 100 000 km-es része valamelyest mégis látható oldalirányból, amit a levegő szennyeződéssel és páratartalommal való fény találkozás oldalirányú reflexiója okoz. A levegő minőségétől függően ez lehet 1-10%„
Oldalra a fény szóródása miatt jut fény, ami a légkör alsó 2 kilométerében a domináns. 50 km fölött nincs értelme erről beszélni – különösen 100 000 km-ről ami már jócskán a világűr. A szóródás mértéke legalább 10% – a teljesen tiszta levegő esetén csak a molekulák szórása 10% egy függőlegesen haladó nyalábnál. A levegőben van pára, aeroszolok, ami átlagosan további 20-30% fényszórást okoz. A lézernyaláb harmada térül el.
„Amennyiben vesszük a legrosszabb 10%-os oldalirányú reflexiót, akkor arányosítva a maximális lumen fényerővel elmondható, hogy maximum 3054 lumen fényerővel ,szennyezünk” az első 100000 km lézerfény hosszon. Ezen fényerő mennyiség megfelel egy átlagos utcai kandeláber világítótest fényerejének.”
Helytelen a hatást a közvilágítási lámpatestekkel összehasonlítani. A lézernyaláb koncentráltan egy keskeny kúpban távozik, ennek megfelelően a nyaláb kifényesedése lényegesen nagyobb az égbolton mint egy normál lámpa minden irányban távozó fénye esetén. Ez egyébként önellentmondás: azért csinálják, hogy látványosság legyen, azaz látható. Ebből kifolyólag a fényszennyezés szempontjából is látható és nem elhanyagolható.
„Továbbá a lézerfény 33 cm-es egyirányú fényének átmérője a teljes horizonthoz viszonyítva elhanyagolható mértékű, ellentétben akár egy városi közvilágítás okozta horizont felől látható egybefüggő nagy kiterjedésű fényforrással.”
Mint az előző megjegyzésemből is látható, a nyaláb 33 cm-es „keskenysége” éppen fordított hatást okoz a nyaláb koncentráltsága miatt. Semmi értelme nincs a nyaláb szélességét a “horizonttal” hasonlítani eleve más mérték a kettő. Ezzel az indoklással akár GW-nyi teljesítményt is kilőhetnének.
„A fényszennyezésről esetünkben nem beszélhetünk, hiszen a fényerő mértéke elhanyagolható, így káprázást, illetve az égbolt zavaró fénylését nem eredményezi.„
Óriási tévedés. Az égbolt zavaró fénylése kiszámolható. A légköri sugárzás terjedése alapján az adott paraméterekből modellezhető, hogy különböző távolságokból és különböző aeroszol tartam miatt mi jelenik meg egy olyan fényképen, amit az égbolt méréseknél is használunk. Az alábbi modellezett kép a forrástól 16 km-re (0.2 aeroszol optikai vastagság esetén) mutatja, hogy mi látszik a lézer nyalábból az égbolton. Ebben a távolságban már a Bükki Csillagoségbolt-park területén vagyunk, ahol nem engedhető meg a felesleges fényszennyezés:
A szimulációhoz a zöld lézert vettem figyelembe a teljes teljesítmény harmadával – természetesen a vörös és kék lézerre is hasonlóan működik a dolog. A csillagoségbolt-parkban ez az égbolt kifényesedés nem megengedhető, mivel az ott bemutatott elvekkel ellentétes. Ennek megfelelően egyértelmű az égbolt nem kívánt kifényesedésével okozott fényszennyezés.
„A bemutatott fényerő mértékéből megállapítható, hogy a telepítendő lézerfény az élővilágra, természetre nem okoz negatív hatásokat.„
Ez sem igaz, hiszen ami egy normál fényképen megjelenik, azt a madarak is láthatják. A madarak egy része éjszaka is tájékozódik, sok esetben az égbolt alapján. A negatív hatást ennek megfelelően nem zárhatjuk ki.
„Az eszköz beszerzése a fenti műszaki paramétereket, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeket, valamint a vonatkozó érvényes európai szabványok és a helyi szabályozási eszközök követelményeit figyelembe véve került megtervezésre.„
Ez súlyos tévedés. A hivatkozott OTÉK fogalommeghatározásában ez áll: „Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.” A függőlegesen felvelé irányuló nyaláb egyértelműen a horizont fölé irányul – már ez önmagában elegendő ahhoz, hogy ne feleljen meg az OTÉK követelményrendszerének. De nem ez az egyedüli, ami miatt a rendelet szerint sem megfelelő a lézerkémény.
Összegzésként elmondható, hogy a lézerkémény súlyos károkat okoz a Bükki Csillagoségbolt-parknak, a környezetnek és a józan felfogású természetvédelemnek.
A neten találunk olyan példákat, amikkel szemléltethető, hogy mit tud egy lézer. Eléggé el nem ítélhető módon a greenwichi zéró meridiánt egy időben egy „mindössze” 5 W-os zöld lézerrel jelezték az égbolton. Erről sok képet találunk, például ezen a helyen
A lézerkéményről először az Építészfórum írásában értesültem. Ez azért szomorú mert ezen a helyen magam is írtam korábban éppen az OTÉK fényszennyezés csökkentő előírásai kapcsán
Akik szeretnének egy kicsit számolni: Ez egy durva közelítés, nem úgy, mint a fenti model. De a nagyságrendek szempontjából megfelelő ez is. A teljes fényáram (az a bizonyos bő 30000 lumen) harmada szóródik, azaz 10000 lumen idul el minden irányba. Ha 1 m2-t elosztunk egy 16 km sugarú gömb felületével és beszorozzuk ezzel a 10000 lumennel, akkor megkapjuk, hogy mekkora a fénnyaláb okozta megvilágítás 16 km távolságban. Az eredmény 3 milliomod lx. A valóságban nem minden fény jut el a megfigyelőhöz, mert menetközben más irányba szóródik, hozzávetőlegesen számolhatunk 1 μlx megvilágítással. Ez nem tűnik soknak, de megfelel egy fényes csillag (~0.7 mag) okozta megvilágításnak. Ha ezt szétkenjük egy nagyon keskeny (a fényképezőgép felbontásának megfelelő) sávba, akkor megkapjuk azt, amit a fenti képen láthatunk.
Aki most csodálkozik rá arra, hogy mi is a fényszennyezés, annak itt egy részletes írás róla: A fényszennyezésről világosan!
Szerző: Dr. Kolláth Zoltán, az MTA doktora
