A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: nepszava.hu

Erről Palkovics László beszélt az ATV műsorában. Az ilyen típusú intézményköltöztetésbe a kormánynak már többször beletört a bicskája. Az index szerint a cél Debrecen.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: "„A kormánynak az egyik döntése, hogy létrehozzuk az új Természettudományi Múzeumot. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez valahol vidéken, tehát az egyik nagy egyetemi városunkban jön létre, hogy méltó feltételeket tudjunk teremteni.”
A teljes adás itt nézhető meg, az idézett rész 0:55-nél kezdődik: 

444.hu ezzel kapcsolatos kérdésére a múzeum csak annyit közölt: a főigazgatónak úgy általában nincs joga nyilatkozni semmiről, csak minisztériumi engedéllyel. A portál felidézi, hogy az ilyen típusú intézményköltöztetésbe a Fidesz-kormánynak már minimum háromszor tört bele a bicskája.
2014. nyarának elején ugyanis nagyszabású államigazgatási reformot jelentett be a kormány: az akcióterv szerint a Honvédelmi Minisztérium 2016. március 15-ig Székesfehérvárra költözött volna, az akkor még Vidékfejlesztési Minisztériumnak nevezett agrártárca kettéválasztásával létrejövő önálló Földművelési Minisztérium szintén 2016-ig Debrecenbe, az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökséghez tartozó vidékfejlesztési államtitkárság pedig már 2014. végén Kecskeméten rendezkedett volna be. A minisztériumok elköltöztetéséből azonban nem lett semmi: bár az államtitkárság valóban átment Kecskemétre 2015. elején, 2018. májusában már be is jelentették, hogy jönnek vissza Budapestre. Pedig Orbán Viktor miniszterelnök 2015 januárjában, a kecskeméti államtitkárság avatásán, azt mondta, „Magyarország jól halad a vidéki erőcentrumok kiépítésében”.

Vajon a múzeum beleférne Noé bárkájába? Sokszínű élet kiállítás megnyitójaVajon a múzeum beleférne Noé bárkájába? Sokszínű élet kiállítás megnyitója

Több mint kétszáz év munkája

A Magyar Természettudományi Múzeum története 1802-ben kezdődött, amikor gróf Széchényi Ferenc felesége felajánlásából létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi tára: gróf Festetics Julianna ásványgyűjteményéből nőtt ki kétszáz év alatt a MTTM. 1810-ben megalakult a Természetiek és Kézműtaniak Tára (Camera Naturae et Artis Productorum), az első őslénytani gyűjtemény 1811-ben érkezett, ugyanebben az évben vásárolták meg az első állattani gyűjteményt is. 1818-ban József nádor megvásárolta a tár számára Kitaibel Pál növénygyűjteményét, és a továbbiakban viszonylag gyors ütemben gyarapodtak a gyűjtemények, adományozás és vásárlás útján.

1933-ban részleges önállósággal megalakult az Országos Természettudományi Múzeum, de még mindig a Nemzeti Múzeum keretében, miközben a gyűjteményei teljesen kinőtték a Nemzeti Múzeumot, és több külső helyszínre kellett költöztetni azokat. A huszadik század második felére az egyre növekvő tudományos anyag, az egyre szerteágazóbb – őslénytani, állattani, növénytani, embertani – gyűjtemény szükségessé tette az önállósulást, a Nemzeti Múzeumból való végleges kiválást, nagyobb épületbe, raktárakba való költözést.

A II. világháború után az 1949-es múzeumi törvény kimondta ugyan, hogy önálló nemzeti múzeumnak kell tekinteni a Természettudományi Múzeumot, de lényegi lépés nem történt a múzeum gyűjteményeinek egyesítése felé. Az ötvenhatos harcok alatt aztán több találat is érte a Nemzeti Múzeumot, és ezzel drámai veszteség érte a Természettudományi Múzeumot: megsemmisült az Afrika-kiállítás, elpusztult az állattár, az ásványtár és az őslénytár egy része, valamint 100 ezer szakkönyv és különlenyomat.

Ötvenhat után megkettőzött erővel láttak neki a muzeológusok, szakértők, kutatók a megsemmisült gyűjtemény pótlásához, a még menthető műtárgyak restauráláshoz. A múzeum önállóvá válása végül 1994-ben következett be, egy akkori kormányhatározat a Ludovika épületegyüttesbe rendelte el a megalakuló Magyar Természettudományi Múzeum és hatalmas, jelenleg csaknem tízmilliós gyűjteményei elhelyezését. A Ludovika téri épületben található jelenleg a múzeum ásvány- és kőzettár, az embertani tár és az állattár. A múzeum többi gyűjteménye (így a már említett növénytár és a rovartár is) azonban továbbra is más épületekben maradt összegzett az index.
     A lap szerint Debrecenbe költöztethetik a természettudományi múzeumot 

NER nem gyomirtóval nyírja ki a Növénytárat

A NER nem gyomirtóval nyírja ki a Növénytárat

A favágó kormányt a zuzmók, gombák sorsa is hidegen hagyja: a minisztérium addig csökkentette a Növénytár területét, hogy alig maradt hely kutatni. A természetnek nem osztottak lapot a NER-ben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek útban van a Természettudományi Múzeum. Hosszú távú megoldás sem körvonalazódik.

Egységes és határozott üzenetet küldött a tudóstársadalom a friss Orbán-kormánynak és benne az Emmi új irányítójának idén május 7-én: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése több mint 80 százalékos többséggel állt ki a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) körül kialakult helyzet tisztázását célzó állásfoglalás mellett. 
Az Orbán-kormányt nem érdekli a tudomány, és az elmúlt években milliárdokért felújított tudományos tárak, a muzeológusok, és az ismeretterjesztés – oktatás. A lényeg, hogy az Orczy-kertet teljesen elfoglalja a csak fideszes "janicsárképző"-nek csúfolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Ez is, része a kormány nemzetrombolásának, ahogy a CEU elüldözése, és a Magyar Tudományos Akadémia kivéreztetése is.

Kapcsolódó anyagok:

Mi lesz veled Természettudományi Múzeum?

Költözz, de hova? Orbánék likvidálnák az MTM Növénytárát?

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek