Feldhoffer Attila gyűrűzőnek köszönhetően megvan a hazai egerészölyvek “nagy öregje”, egy 1990 októberében jelölt hím példány. A madarat a gyűrűzés helyéhez közel, a Pilisvörösvári Házi-réti horgásztó tó feletti katonai területen sikerült visszafogni.
Amikor a 670 gramm súlyú madarat gyűrűzték, a korát nem tudták megállapítani, úgyhogy csak abban lehetünk biztosak, hogy 21 évnél idősebb, ami nagyon ritka az egerészölyveknél. A hazai adatbázisban az eddigi rekorder is 6 évvel fiatalabb a mostani madárnál. Az európai gyűrűzési adatok között ugyanakkor szerepel egy közel 29 éves példány is.
Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, a sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott „sasok” általában ennek a fajnak a képviselői. Ráadásul az egerészölyvek kifejezetten szeretnek is a forgalmas utak, autópályák mellett ücsörögni, hogy a kezelt gyepfelületek nyújtotta könnyebb zsákmányszerzési lehetőséget kihasználják. A számos veszélyeztető tényező miatt (lelövés, mérgezés, áramütés) a vadon élő ölyvek átlagosan 6-10 évig élnek.
Tavalyhoz képest nem változott lényegesen a Magyarországon telelő sasok száma – derült ki a január végi 9. Országos Sasszinkron eredményeinek összesítése során, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nemzeti park igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve végzett. A 241 felmérő mintegy 11.500 négyzetkilométert járt be, lefedve a legjelentősebb sastelelőhelyeket, így az állomány nagy részét sikerült számba venni. Az országban 530 rétisast, 230 parlagi sast, 7 szirti sast és 6 fekete sast regisztráltak a résztvevők. A sasok mellett az összes többi hazánkban telelő ragadozómadarat is számba vették a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek. Az év madarának választott egerészölyv volt a leggyakrabban megfigyelt faj 5.183 példánnyal
a 21 éves gyűrű kép: Feldhoffer Attila
Kapcsolódó anyagok:
