A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb tava. Számos nádsziget szabdalja a víz felszínét. A tó életét már kevesebben ismerik részletesebben, a nagyközönség számára kevésbé ismertek a benne zajló folyamatok. Kutatásunk alkalmával éppen ezekre voltunk kíváncsiak: a Cladocera vízibolhák miként élik életüket ebben a sekély vizű tóban.
Korábbi kutatások alkalmával a Velencei-tavat több víztérre osztották biológiai és vízkémiai szempontok alapján; ezek az ún. barna-, szürke- és zöld vizek, a természetvédelmi tisztások vizei (Német-, Kerek-tisztás és Dinnyés-kajtori csatorna), a középső, kotort területek (agárdi Hosszú-, gárdonyi Nagy-, Lángi- és Vendel-tisztás), valamint a tó keleti felén lévő kotort területek (Öreg-tisztás és Fürdető). Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon Cladocera alapján is ugyanezekre a területekre lehet-e felosztani a tavi tisztásokat.
2011 májusában jártunk a tavon, mely alkalmával egy speciális fúróval üledékmintát vettünk a tó több tisztásáról, a felső, lágy (kb. 2 cm-es) rétegből. A természetvédelmi barna vizek területéről a Német-, a Kerek-tisztásról és a Dinnyés-kajtori csatornából. A középső kotort területű szürke vizek területén az agárdi Hosszú-, a gárdonyi Nagy-, a Lángi- és Vendel-tisztásokról. A keleti kotort, zöld vizű területeken pedig az Öreg-tisztásról és a Fürdetőről.
Velencei-tó üledékminta vevő helyek
Laboratóriumban mindegyik mintából kivettünk 1-1 cm3-t, melyet ezután 100 ml 10 %-os kálium-hidroxid oldattal vízfürdőn elroncsoltunk, majd egy speciális, nagyon apró lyukbőségű szitán átmostunk. Ezután megfestettük pirosra a mintáinkat, és mikroszkópizálás során a jószágok fejpajzsa, héja és utópotroha alapján meghatároztuk a mintában lévő fajokat és felírtuk a mennyiségüket is. Ezután rendszereztük az adatainkat, majd statisztikai programmal kiértékeltük.
Az üledékből vett 1 cm3-es mintákban összesen 25 fajt azonosítottunk, az átlagos egyedszám pedig 6.435 egyed volt. A talált fajok szennyezettség-tűrését illetően, a Velencei-tó vize Cladocera vizsgálat alapján is jónak mondható. A nagyobb igénybevételű agárdi Hosszú- és a gárdonyi Nagy-tisztásokon talált fajok száma és egyedszáma jóval alacsonyabb volt, mint a többi területen, valamint itt mérsékeltebb szennyezettséget tűrő fajokat találtunk a természetvédelmi területekhez képest, azonban a víz minősége még mindig jó kategóriába sorolható. A természetvédelmi területeken természetesen a szennyezettségre nagyon érzékeny fajokat találtunk, melyek jelzik az itt lévő víz jó minőségét, és a fajszám és egyedszám is magas volt. Azonban még magasabb volt a Lángi- és Vendel-tisztásokon, melyek a természetvédelmi területek és az erős emberi használat alatt álló kotort területek között fekszenek. Ezt a szegélyhatással lehet indokolni, mivel ezek a területek magukban foglalják mind a természetvédelmi, mind a nem természetvédelmi területek tulajdonságait. Továbbá mivel ezen két terület között fekszenek, így a Cladocera mind a két területről átvándorolhat ezekre a területekre, melyek még kedvező életfeltételeket biztosítanak a számukra. Ezek alapján látható, hogy a Cladocera felosztása eltér az előzőekben említett barna-, szürke- és zöld vizek felosztásától.
velencei-tavi nádas
Vizsgálataink kimutatták, hogy Cladocera alapján a Velencei-tavat egy másfajta hármas tagolódásra lehet bontani, úgy, mint a természetvédelmi területek (Német-, Kerek-tisztás és a Dinnyés-kajtori csatorna), a tó középső- és keleti részén lévő erős emberi behatás alatt álló területek (agárdi Hosszú-, gárdonyi Nagy-, Öreg-tisztás és Fürdető), valamint ezen két terület között elhelyezkedő, úgynevezett „átmeneti” tisztások (Lángi- és Vendel-tisztás), melyek tulajdonságaikban hasonlítanak mindkét másik területre.
Ezzel megállapítottuk tehát, hogy a Velencei-tó jó vízminőségét a benne lévő Cladocera fajok is alátámasztják, valamint, hogy a fentebb említett feltételezésünk, miként a Cladocera követni fogja azon felosztását a víztérnek, megdőlt.
Lakatos Csilla és Gyulai István publikációt megalapozó kutatása a Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. Témavezető Simon Edina.
Kapcsolódó anyagok:
