Súlyosan veszélyezteti az vízi élővilágot a Balaton déli partján, a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Területen a Hubertus Bt. tevékenysége. A vállalkozás – a másodfokú vízügyi hatóság nem megfelelő eljárásának is köszönhetően – komoly természeti kárt okozott a hazai és nemzetközi oltalom alatt álló térségnek – állapította meg frissen lezárult vizsgálatában Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
Az ombudsman vizsgálata szerint a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület "Nekota" elnevezésű térségén gazdálkodó Hubertus Bt. vízleeresztése miatt veszélybe került a vízhez kötődő élővilág, különösen az ott fészkelő fokozottan védett madárfajok. A vizsgálat feltárta, hogy a vészhelyzetet a vízjogi engedélyezési eljárás működési zavarai is okozták.
Az országgyűlési biztos vizsgálatában megállapította, hogy a terület védetté nyilvánítását követően 32 évvel született meg az a vízjogi engedély, amely a természetvédelmi értékek figyelembe vételével írta elő a szükséges vízszintet. Csakhogy az engedélyt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Főfelügyelőség megsemmisítette. A Főfelügyelőség iránymutatatása alapján a megismételt eljárásban kiadott vízjogi engedély már nem vette figyelembe a terület természetvédelmi igényeit és rendeltetését. A vízügyi hatóság által kiadott engedélyek ellentétesek a területre vonatkozó 1977-óta hatályos védetté nyilvánítási határozattal és a 2004-től kötelező Natura 2000 előírásokkal. A vízügyi hatóság engedélye azért sérti az előírásokat, mert a Hubertus Bt.-nek nem írja elő kötelezettségként, hogy mekkora vízszintet biztosítson azon a területen, amelyen gazdálkodik. Sőt – az országos jelentőségű védett természeti területen – a szükséges vízszint tartásának megkövetelése helyett a vízügyi hatóság kötelezővé tette a tökéletesen vízmentes állapot fenntartását az év kilenc hónapjában, vagyis a "Nekota" feneke alatti, talajvízszint tartását írta elő.
Ez a hatósági határozatban foglalt előírás, illetve a terület kezelőjének a terület védettségét figyelmen kívül hagyó tevékenysége vezethetett oda – mutatott rá az ombudsman -, hogy 2011 tavaszán és nyarán a víz leeresztésével a Hubertus Bt. veszélybe sodorta a területen élő, a vízhez kötődő élővilágot és természeti kárt okozott.
Fülöp Sándor felhívta a figyelmet, hogy a "Nekota" természeti értékekben különösen gazdag terület, ezért tágabb térsége többszörösen védett (országos védelem, Natura 2000, Ramsari Egyezmény). E természeti tőke megőrzése az egészséges környezethez való jogból fakadó kötelezettség, az állami szereplők, valamint a bérlő közös feladata és felelőssége. Az országgyűlési biztos rámutatott, hogy az érintettek a feladatuknak és kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Az ombudsman a területre vonatkozó haszonbérleti szerződés vizsgálatakor megállapította, hogy a Magyar Állam nevében eljáró Állami Vagyonügynökség rendkívül előnytelen szerződést kötött a Hubertus Bt.-vel. Teljes körűen és mindenre kiterjedően átengedte a terület hasznosításának és hasznai szedésének jogosultságát. Az Állami Vagyonügynökség kötelezettséget vállalt a szükséges engedélyek beszerzésének segítésére, illetőleg visszavonhatatlanul vételi és elővételi jogot biztosított. A szerződés rendelkezései lehetetlenné teszik, hogy a haszonbérbe adó, vagyis a Magyar Állam felmondja azt, sőt 99 év után újabb, változatlan feltételekkel történő szerződéshosszabbításban is megállapodott a Hubertus Bt. az Állami Vagyonügynökséggel.
Mindezen jogosultságok biztosítása mellett a szerződésben kikötött haszonbérleti díj (hektáronként évi tíz forint) rendkívül alacsony. A rögzített feltételek nem teszik lehetővé a bérleti díjra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát, és azt sem biztosítják, hogy a díj évente legalább az infláció arányában emelkedjen. A hasonló adottságú területek haszonbérleti díja átlagosan évente húszezer forint hektáronként. A Hubertus Bt. az állásfoglalás-tervezetre tett észrevételében vitatta, hogy ez az összeg – az általa a területen végrehajtott beruházások értékét figyelembe véve – csekély mértékű lenne, mely megállapítás az ombudsman álláspontja szerint nem helytálló. A feltűnő értékaránytalansággal kapcsolatos jogvita eldöntése ugyanakkor a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
A szerződés szinte valamennyi pontja az államra nézve feltűnően hátrányos, tisztességtelennek minősíthető, míg a kikötött haszonbérleti díjról egyértelműen megállapítható a feltűnő értékaránytalanság. Az Állami Vagyonügynökség és a Hubertus Bt. között létrejött érvényes haszonbérleti szerződés – amellett, hogy a Magyar Állam számára kirívóan hátrányos – nem vesz tudomást a terület természetvédelmi értékeiről, státusáról, arról, hogy az háromszoros hazai és nemzetközi védelem alatt áll. Mindezekre tekintettel az ombudsman szükségesnek tartja, hogy a Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve miniszteri rendeleti szinten kihirdetésre kerüljön, valamint felhívta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, tegye meg a szükséges intézkedéseket a Nagyberek Fehérvíz Természetvédelmi Területre vonatkozó haszonbérleti szerződés felülvizsgálata érdekében.
Az állásfoglalás olvasható a JNO honlapján >>>
Kapcsolódó anyagok:
