Magyarországon még nincs alternatívája az atomenergia kiváltásának – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tegnap Pécsen az Ökopolisz Alapítványnak a Láncreakció – Tabuk nélkül az atomenergiáról című nemzetközi konferenciáján. Fülöp Sándor kérdésesnek tartja, hogy az energiatakarékossági és hatékonysági intézkedések mellett valóban jelentkezik-e akkora energiaigény, amely szükségessé tesz újabb atomerőmű-beruházást.
Fellegi hangsúlyozta: egyszerre kell érvényesíteni a megújuló energiaforrások növekedésével, az energiatakarékossággal, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos szempontokat és a paksi atomerőmű bővítését, mert a kormány álláspontja szerint az atomenergia ma Magyarországon nem helyettesíthető olcsóbb, biztonságosabb, függetlenebb, fenntarthatóbb és hatékonyabb megoldások révén.
Kiemelte, hogy a kormány stratégiai kérdésként kezeli a hazai fogyasztók biztonságos, megfizethető energiaellátását. A gazdasági fejlődéssel az energiaszükséglet is növekedni fog, s ennek fedezésére középtávon elsősorban a fosszilis energiahordozók és az atomenergia lehet alkalmas a megújulók részarányának várt és támogatott növekedése mellett is.
A miniszter szólt arról, hogy az európai atomerőművek biztonsági vizsgálata keretében a közelmúltban elvégezték a paksi atomerőmű stressztesztjét, az erről szóló végleges jelentést év végéig kell eljuttatni Brüsszelbe. Az Európai Unió jövő tavasszal felülvizsgálatot tart a létesítményekben, és egyenként, várhatóan 2012 májusban, júniusban hagyja jóvá az eredményeket. "Mivel a paksi vizsgálat a legmagasabb szintű objektív eredményre vezetett, a kormánynak nincs oka a nemzeti energiastratégiába foglalt, az atomenergia felhasználására vonatkozó álláspont megváltoztatására" – mondta Fellegi Tamás. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium olyan javaslatot tesz a kormány asztalára, amely tartalmazni fogja a paksi bővítéssel kapcsolatos javaslatokat és felhatalmazást kér az ehhez szükséges dokumentáció véglegesítésére, szükség esetén nyilvánosságra hozatalára, előzetes vitára bocsátására. Fellegei Tamás szerint pozitív döntés esetén 2012-ben ki lehet írni az atomerőmű bővítéséhez szükséges nemzetközi nyílt közbeszerzéseket. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az atomenergia szerepéről a szakma és a laikus közvélemény bevonásával érdemes hasznos eszmecseréket folytatni.
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ugyanakkor kifogásolta, hogy a zöldszervezetek a döntéshozóktól nem mindig kapnak megfelelő választ az energetikával kapcsolatos kérdéseikre. Gyakran azzal utasítják el őket, hogy az elfogadott határozat még nem jelent végleges döntést, amikor pedig később újra jelentkeznek, azt mondják nekik: a döntés már megszületett. Fülöp Sándor kérdésesnek tartja továbbá, hogy az energiatakarékossági és az energiahatékonysági intézkedések mellett valóban jelentkezik-e akkora energiaigény, amely szükségessé tesz újabb atomerőmű-beruházást.
A világ nem Fukusima miatt fordult el az atomenergiától, hanem azért, mert rendkívül költséges, a finanszírozására nincsenek jó megoldások – fogalmazta meg véleményét Jávor Benedek (LMP), az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke. A mostanság emlegetett nukleáris reneszánsz szavai szerint Európát vajmi kevéssé érinti, hiszen az épülő harminc reaktor közül csupán kettőt létesítenek a kontinensen. A többség Oroszországban, illetve Ázsiában, elsősorban Kínában épül. A bizottsági elnök azt mondta, a megújuló energiakapacitás létesítési költsége folyamatosan csökken, szemben az atomerőmű építésekkel, ahol a tervezéshez képest is döbbenetes" költségnövekedés a jellemző és folyamatos a csúszás. Aláhúzta, hogy újra kell gondolni az ország energiastratégiáját, hiszen az atomerőmű bővítésére elköltött pénzt a megújuló energia alkalmazásától vonják el.
Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerint atomenergia nélkül, a petróleumlámpához kellene visszatérni, azaz radikális létmódosulásra" lenne szükség. Ellenkező esetben nincs más alternatíva, de – tette hozzá – a hazai szénkészletekre is oda kell figyelni". 2035-ig jelentősen nő a világ energiaigénye, Ázsia a legéhesebb, amely a földgázigényét ugyanonnan szeretné kielégíteni, mint Európa – húzta alá hozzátéve, ennek eredményeként kiéleződik majd a verseny. Hangsúlyozta, hogy Európára már ma is meglehetősen nagy importfüggőség jellemző. Bencsik János beszélt arról is, hogy a nukleáris energia felhasználása klímapolitikai célokat is szolgál, azaz elősegíti a széndioxid-kibocsátás csökkentését. Előadása végén emlékeztetett rá, hogy a Dalai Láma is támogatja a nukleáris energia felhasználását.
Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség gáz, szén és villamos áram divízióvezetője azt hangsúlyozta, hogy a zöldszervezetek nem jó célpontot választottak csatájukban, hiszen nekik nem az atomenergia ellen kellene harcot vívniuk, hiszen az köztudottan csökkenti a környezeti terhelést, hanem a fosszilis energiák használata ellen kellene szót emelniük. – A megújulók padlóig nyomott gázpedállal sem tudják elérni a kívánatos szintet – fogalmazott. Azt is elmondta, hogy ma több szén-dioxid kibocsátás jut egy kW/h energia előállítására, mint húsz éve. A német atomerőművek bezárásával kapcsolatban is érdemes tisztán látni, hangsúlyozta mondván, hogy a kieső kapacitást csak részben fogják megújuló energiaforrásokkal pótolni, a többi franciaországi import, ahol tudvalevően jelentős az atomenergia felhasználás, illetve hazai szén feldolgozás. Varró László végezetül arról beszélt, hogy az atomerőművek építésének gátja a finanszírozásban keresendő, ma nincs megfelelő modell, illetve elegendő tőke ezekhez a beruházásokhoz.
