Mit eszik az „Év Madara”? Többek között ez is kiderült a Pilis Természetvédelmi Egyesület kutatási programjából. 2011-ben bekameráztak egy pilisi egerészölyv fészket. 26 nap alatt több mint 50.000 felvétel készíült. Étlapon volt a vakond, a pocok és az egerek. Kiderült, hogy az egerészölyv nem okoz gazdaságilag mérhető kárt az apróvad állományban.
A többéves kutatás célja a faj fiókanevelési és táplálkozási szokásainak részletes megismerése, és az utóbbi segítségével, az egerészölyv ökoszisztémában betöltött szerepének jobb megértése, beleértve a faj apróvad-állományra gyakorolt hatását. Az új információk hasznos módon járulhatnak hozzá a fajra irányuló természetvédelmi politika alakításához.
A kutatáshoz kiválasztott egerészölyvpár fészke egy hegyvidéki erdőben volt, a Pilisben. A vízhatlan tokba csomagolt, álcázott kamera, amely így is kisebb volt egy családi gyufásdoboznál, a lehető legkisebb zavarással került kihelyezésre a fészek fölé, már a költés megkezdése után. Jellemző a zavarás kis mértékére, hogy kihelyezés után 10 perccel a tojó már ismét a fészken volt, és a költés végül sikeres volt: a két lerakott tojásból mindkét fióka kikelt, és sikeresen kirepült. Mivel a rendszer zaj és segédfény nélkül dolgozik, ez sem jelenthetett zavarást. A kamera 26 napig működött, és percenként készített felvételt, így összesen több mint 50.000 felvétel készült.
egerészölyv fészek a PilisbanA példás családi élet dokumentálása mellett értékes információkkal gazdagodtunk a faj „étlapját” illetően. A pár az erdőben és a hegylábi élőhelyeken – réteken, mezőgazdasági területeken, autóutak mellett, lakott települések szélén – egyaránt vadászott. A rengeteg adat feldolgozása még folyik, de az már látható az első értékelések alapján, hogy az egerészölyvek a fiókanevelés során – ami a legintenzívebb vadász-időszak az évben – egyetlen vadászható állatfaj egyedét sem ejtették el, apróvad egyáltalán nem került terítékre. Érdekes módon, a leggyakoribb zsákmányállat a vakond volt, emellett pocok és egérfajok, lábatlan gyík és békák szerepeltek leggyakrabban az étlapon. A pontos fajlista összeállítása, és az arányok megállapítása jelenleg is tart.
Természetesen, egyetlen pártól származó adatok alapján nem lehet széleskörű, általános következtetéseket levonni, azonban a kutatás eddigi eredményei alátámasztják azokat a korábbi megfigyeléseket, amelyek szerint a faj elsősorban apróbb termetű emlősökkel, rágcsálókkal, hüllőkkel és kétéltűekkel táplálkozik. Ennek megfelelően erősen valószínűsíthető, hogy – legalábbis hegyvidéken – az egerészölyv nem okoz gazdaságilag mérhető kárt az apróvad állományban.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti eredmények egy hegyvidéki párra vonatkoznak, és a teljes képhez, más hegyvidéki párok bekamerázása mellett, szükség van más „típusú” – például alföldi, mezőgazdasági területen élő – párok vizsgálatára is. A minél szélesebb körű mintavétel érdekében ezért, a következő időszakban – az anyagi források rendelkezésre állásától függően – egy vagy több más fészekhez is tervezünk kamerát kihelyezni, és a fentiek értelmében nem csak a hegyvidéken, hanem alföldi, apróvadban gazdagabb területeken is.
A PITE honlapján további információk, technikai részletek, valamint néhány videó is elérhető a fészekkamerázás első napjairól.
