“Drávafigyelő” programot indít a WWF a Vizes Élőhelyek Világnapján Horvátországban. Az elkövetkezendő két évben mintegy 470 km folyószakaszon rendszeres és körültekintő terepbejárás zajlik majd, hogy a természetvédők megmentsék a tervezett szabályozási beavatkozásoktól a Duna, a Dráva és a Mura horvát szakaszait.
A napirenden lévő folyószabályozási tervek ugyanis ellentmondanak annak a javaslatnak, amely szerint a közeljövő célja öt országot érintő természetvédelmi terület megalapítása.
Látványos jelenettel vette kezdetét ma a WWF nemzetközi Folyófigyelő Programja Horvátországban. Zágráb főterén a Vizes Élőhelyek Világnapjának alkalmából szimbolikus esemény keretében hat önkéntes és megannyi egyenruhás hullámzó kék szalaggal hívta fel magára a figyelmet. A szalag Horvátország folyóit szimbolizálta, az egyenruhások pedig azokat a lelkes folyófigyelőket, akik a Mura, a Dráva és a Duna megmentéséért fáradoznak. Horvátországban először alakult ilyen hálózat a folyók védelme érdekében. A nemzetközi jelentőségű vadvizekről szóló Ramsari Egyezmény aláírásának 41. évfordulóján.
„Kulcsfontosságú, hogy az élőhelyek állapotáról rendszeres, terepi információkkal rendelkezzünk. Így a folyókat veszélyeztető szabályozási projektek elleni is időben fel tudunk lépni.”- hangsúlyozta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Csak így lehet észrevenni és követni a természetet károsító folyamatokat, valamint szükséges lépéseket tenni az érintett horvát és Európai Uniós hatóságoknál. „A folyófigyelő hálózat éppen a jövőbeni bioszféra rezervátum folyóparti területeinek a védelmére szolgál.” – tette hozzá az igazgató. A kezdeményezést erősíti, hogy tavaly Szerbia, Szlovénia és Ausztria is csatlakozott a horvát-magyar kezdeményezéshez.
WWF Drávafigyelő akció indítása ZágrábbanA magyarországi Dráva szakaszon 2011-ben betiltották a kavicskitermelést. A „Drávafigyelők” azt remélik, hogy a vizsgált területeken nem kezdődnek újra ilyen kitermelések, és egyik országban sem adnak engedélyt kotrásra a jövőben. A Dráva és a Mura természetes szakaszai, valamint a Duna szerb-horvát határszakasza viszont egyelőre nincs biztonságban. Folyószabályozások, valamint homok- illetve kavicskitermelés zajlik több jelentős folyószakaszon, és továbbiak vannak tervben. A horvát és szerb vízügyi hatóságok által kezdeményezett, illetve folytatott munkálatok komoly veszélyt jelentenek folyóink élővilágára. Bizonyos intézkedések EU jogszabályokat szegnek meg, és ellentétesek a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítésekkel, ami miatt ritka fajok fennmaradása válhat kérdésessé. Egyre kisebb a kis cséreknek fészkelő helyet nyújtó kavicszátonyok kiterjedése a Dráván, és mind kevesebb a kihalás szélére sodródott tokfélék biztonságos élőhelye a Duna mellett.
Határon átnyúló projektről lévén szó, a „Drávafigyelők” nemcsak Horvátországban figyelik majd a folyókat – a magyar és szerb partokat is szemmel tartják, és folyamatos kapcsolatban maradnak szerb természetvédelmi aktivistákkal, valamint a hazai Dráva Szövetséggel és a WWF Magyarországgal.
Kapcsolódó anyagok:
Új vadon születhet a Dráva mentén
