„Ez a maffiahálózat kinézte magának a földet mint erőforrást, és a politika segíti őket abban, hogy hozzáférjenek, ennek pedig katasztrofális következményei lesznek”– Ángyán József a spekuláns nagytőkésekről, a családi gazdálkodók háttérbe szorításáról, az összefogás szükségességéről. A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának állásfoglalása a földbirtokpolitikáról.
A legnagyobb érdeklődés a Zöld Szervezetek 23. Országos Találkozóján Gödöllőn kétségkívül az Ángyán József részvételével zajlott, a magyar földszabályozás helyzetéről, a helyi gazdálkodásról szóló pénteken késő este tartott plenáris ülést övezte. A volt agrárállamtitkár köszönetet mondott annak a 172 civil szervezetnek, amelyek kiálltak a földforgalmi törvényjavaslatnak a vidékstratégiát szem előtt tartó módosítása, azaz a kis- és közepes gazdaságok , a helyi gazdálkodók érdekeinek megfelelő szabályozása mellett. Mint mondta, szükség van az egységes kiállásra, mert ez a politika csak az erőből ért.
Olyan helyzetbe kell hozni a gazdálkodókat, hogy ne kelljen megválniuk a földtől. A családi gazdálkodók és a tőkés társaságok érdeke alapvetően különbözik, a családi gazdálkodók a megélhetést, a tőke az extraprofit lehetőségét látja az élelmiszer termelésben. Az veszélyes, ha az állam, amint azt most is láthatjuk, rögzítette Ángyán, a spekuláns tőke mellé áll. A kormány a gazdálkodókkal szemben a nagytőkés csoportokat hozza helyzetbe, amire példa, hogy a 2011-es agrártámogatásból a legnagyobb részt három nagytőkés szakította ki.
Csányi Sándor Bonafarm-csoportja majdnem 4 milliárd, a Nyerges Zsolt féle Mezort-csoport 3,7 milliárd, a Leisztinger Tamás tulajdonolta Forrás cégcsoport 2,6 milliárd forintot emelt ki a közösből. Ángyán rámutatott, a névsorból is látszik, hogy ez a tőkeérdekeltség pártoktól függetlenül egységes hálózatot alkot, ez a döntéshozatal második szintje, ez mozgatja a döntéseket. És ez a maffia nem elégszik meg azzal, amije van, hanem mindet vinni akarja, a politika pedig segít neki. Ezt látjuk a földbérleteknél és ezt tapasztaljuk a törvényalkotásban is.
Zöld OT 2013 Gödöllő Ángyán József
Az Alaptörvény harmadik, tavaly decemberi módosítása a példa erre, amikor is ahelyett, hogy a kormány elfogadott vidékstratégiájának megfelelően a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozást tette volna kétharmadossá a parlament, egy eddig meg nem vitatott, integrált mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó majdani törvényt tett sarkalatos törvénnyé. Ennek a törvénynek a tartalma tulajdonképpen a Csák Máté-féle kiskirály rendszer bevezetése Magyarországon, hangsúlyozta a volt államtitkár, hiszen a regionális integrátorok totális monopóliumhoz jutnak a régióban a vetőmag kereskedelemtől a termény értékesítésig. Ez vérfagyasztó, minősítette az agrárszakember, az integrátor szervezet, amelyet most nemzeti regionális multiként emlegetnek, lenne a profit centrum, ő gazdagodna, és ez pontosan az ellentéte annak, amit a szövetkezeti modellről, a visszaosztásról gondoltunk.
Az Alaptörvény harmadik módosításának a szavazása után a frakcióval ellentétesen, nemmel szavazó Ángyánt 250 ezer forint bírsággal sújtotta a Fidesz, ami a politikus szerint alkotmányellenes, hiszen az Alaptörvény szerint a parlamenti képviselő nem utasítható. Pedig ez történik évtizedek óta az országgyűlési frakciókban, és ez az egész rendszer legitimitását megkérdőjelezi, visszamenőlegesen a rendszerváltásig, nyilatkozta a volt államtitkár. Ez az egész, ami történik velünk, lezsugázott, szűk körben meghatározzák a játékszabályokat, szűk érdekek mentén, és a politikának az a dolga, hogy nyomja a gombot, legitimálja az egészet, demokratikus paravánként működik az egész parlament – osztotta meg a hallgatósággal elkeserítő véleményét a kalandvágyból politikussá lett professzor.
A földbérletekkel kapcsolatban Ángyán kerek perec hazugságnak nevezte azt a minisztériumi kommunikációt, hogy rendben van a pályáztatás, hiszen amennyi földet addig százan műveltek, azt most ezrek teszik. Mert igaz ugyan, hogy egy földbérlet-pályázat limitálva van átlag 17 hektárra, de ezeknek csak a töredéke került a családokhoz, mert sokan tíz, húsz, negyven bérletet is megszereztek. Példaként Mészáros Lőrincet, Felcsút polgármesterét említette, aki 25 pályázaton nyert. Bár ez így nem korrekt adat, tette hozzá, mert többen figyelmeztették, hogy nem lehet összeadni a Mészáros úr által elnyert bérleteket a feleségével, hiszen az külön személy, mint ahogy Budai Gyula is a Ptk-át lengette, amikor nyilvánosságra hozták, hogy Borsodban az ő unokatestvérének az apósa nyert sok földet azzal, hogy az nem rokon.
A földforgalmi törvény tervezet több hibáját is felrótta Ángyán, például azt, hogy mivel az csak a jövőre vonatkozik, most még akadálytalanul lehet szerződést kötni, így beégeti a jelenlegi struktúrát. Ugyancsak hiányosságként említette, hogy az állami földekre nem vonatkozik a törvény, de nem is lehet tudni, hogy arról milyen szabályozás szólna. Így pedig 2 millió hektár kimarad a szabályozásból. A helybeliségre, a birtokméretre vonatkozó tervezett előírások is visszaélésre adnak lehetőséget, nem beszélve arról az óriási kiskapuról, hogy kényszerhasznosításra az állam bárkinek odaadhatja a földet, a nyilvánosság teljes kizárásával, pályázat nélkül. A kényszerbérlő aztán arra tekintettel, hogy őt a hasznosításra „kényszerítették”, töredékét fizeti a bérleti díjnak, továbbá a költségeit is levonhatja. Ráadásul a kényszerhasznosításra adott föld nem számít be az egy vállalkozás által maximálisan birtokolható 1200 hektárnyi területbe, tehát ezzel a módszerrel óriás birtokok jöhetnek létre. Ugyancsak a birtokok maximalizálást célozza, hogy ha a gazdasági társaság a saját tulajdonosaitól bérel földet, az sem számít bele az 1200 hektáros korlátozásba.
Az országgyűlés elé hamarosan beterjeszti a kormány a három, földdel kapcsolatos sarkalatos törvényt, a földforgalmi törvényt, az integrált mezőgazdasági termelésről és az üzemszabályozásról szóló javaslatokat. Amit ezekről tudni lehet, az nem sok jót ígér, így változatlanul szükség van arra, hogy a társadalom hallassa a hangját, biztatta a civileket cselekvésre a volt államtitkár.
A Gödöllőn tanácskozó zöldek Ángyán József szavait megfogadták, és határozott állásfoglalást fogalmaztak meg arról, hogy mit tartanak helyes megoldásnak a földbirtok politikával kapcsolatban.
Zöld OT 2013 Gödöllő Ángyán József
A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 23. Országos Találkozójának állásfoglalása a földbirtokpolitikáról
Magyarország megmaradásának alapja, hogy tájainkat fenntartható módon kezeljük. A fenntarthatóság felé való átmenet csak akkor képzelhető el, ha az ember újra a táj részévé válik. A helyi közösségeknek, családoknak megélhetésüket a helyi erőforrások bölcs hasznosítására kell alapozniuk. Olyan módon kell ezekkel gazdálkodniuk, hogy a természeti tőkét ne feléljék tevékenységükkel, hanem gyarapítsák. A fenntartható tájhasználathoz nélkülözhetetlen, hogy a közösség és a táj között élő, kölcsönös kapcsolat legyen: megélhetését a helyi lehetőségekre alapozza és ezért felelősséget vállaljon annak megőrzéséért.
A helyiek tájért érzett felelőssége akkor számon kérhető és ez a kölcsönös egymásrautaltság akkor válhat ember és táj hasznára, ha a közösségnek ténylegesen köze van élőhelyéhez. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele, hogy a település határának földjei a helyiek birtokában, illetve kezelésében legyenek. Sorskérdésnek, ezért napjaink egyik legfontosabb politikai kérdésének tekintjük, hogy hazánk milyen földjogi szabályozás mellett kötelezi el magát, hogyan alakítja a földhöz jutás; továbbá a mezőgazdálkodás, az ebből származó alapanyagok feldolgozásának, kereskedelmének jogi kereteit. A fentiekre tekintettel az alábbi állásfoglalást tesszük közzé.
Magyarország mezőgazdasága ma nagyon távol áll a fenntarthatóságtól mind környezeti, mind társadalmi, mind gazdasági értelemben. Mezőgazdasági területeink négyötödét szántóként hasznosítjuk, jellemzően intenzív művelésben; gabona, olajos-, fehérje- és rostnövények termesztésére. Állattartásunk a 90-es évek eleje óta drámaian zuhant, a háztáji visszaszorult, az állatállomány többsége koncentrált telepeken, iparszerű körülmények között él.
Az intenzív növénytermesztés és állattenyésztés a fosszilis energiaforrások használatára épül, ezért hosszú távon nem fenntartható. A profitorientált, illetve az agrártámogatások lehívására koncentráló, nagyüzemi mezőgazdaság által okozott környezeti károk közismertek – talajpusztulás, vizek nitrátosodása, a biológiai változatosság drasztikus csökkentése, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A nagyüzem negyedannyi embernek képes munkát adni vidéken, mint a családi gazdaság. Mindezért is aggasztónak találjuk a túlzott mértékű intenzív szántóművelést és a birtokkoncentrációt. Elfogadhatatlannak ítéljük, hogy e mezőgazdaság hasznait egy vékony nagyvállalkozói réteg fölözi le, miközben egyre több gazdaság megy tönkre, a vidéki megélhetés lehetőségei szűkülnek.
A magyar agráriumban ezért elérkezett a rendszerváltás ideje. Olyan mezőgazdaság kialakítását sürgetjük, mely egyre több családnak ad megélhetési lehetőséget, ezzel megteremti a vidék feltámadásának esélyét. Olyan gazdálkodást kívánunk, mely fenntartható módon hasznosítja a tájakban rejlő potenciált, természeti erőforrásainkat gyarapítja. Biztosítani kell, hogy a földeket a helyi közösségek tagjai birtokolhassák és használhassák. A helyi közösségen kívüli személyek és cégek csak akkor hasznosíthassák a település földjeit, ha a helyiek közül erre senki nem tart igényt. A mezőgazdaság szerkezetében a családi gazdaságoknak és ezek szövetkezéseinek meghatározóvá kell válniuk. A földbirtokpolitikának ezért határozottan fel kell lépnie a nagybirtokok terjeszkedése ellen és helyzetbe kell hoznia a helyi családi gazdaságokat, az ezek kialakítására törekvőket.
Mindennek alapján az alábbi javaslatokat tesszük a földbirtokpolitikát érintő szabályozási folyamatokkal kapcsolatban a Kormány és az Országgyűlés felé:
– A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló (földforgalmi) törvénytervezettel párhuzamosan vegye napirendjére a Parlament az üzemszabályozásról szóló törvény tervezetét. A két törvény szorosan összekapcsolódik, ezek részletei egymás nélkül sok helyen értelmezhetetlenek.
– Bocsássák széleskörű társadalmi vitára az integrált mezőgazdasági termelésszervezésről szóló törvénytervezetet.
– Elfogadhatatlannak tartanánk egy olyan koncepciót, mely a mezőgazdasági termelés vertikumában a helyi gazdálkodókat, közösségeket kiszolgáltatottá tenné a regionális monopolhelyzetben lévő tőkés társaságoknak.
– Üdvözöljük, hogy az Alaptörvény módosításával sarkalatos törvény lesz a családi gazdaságokról szóló jogszabály. Sürgetjük ennek mielőbbi kidolgozását és társadalmi vitára bocsátását.
– A Kormány és az Országgyűlés tegyen meg mindent azért, hogy a Nemzeti Vidékstratégia megvalósítása felgyorsuljon.
– Hozzák összhangba a Közös Agrárpolitika 2014-2020-as periódusának tervezett támogatási rendszerét a Vidékstratégia és a fenntarthatóság elveivel. Készüljön nyilvános jelentés arról, hogy ezek az elvek a jelenleg ismerhető tervezetekben hogyan jelennek meg.
– Gyorsítsák fel a zsebszerződések felülvizsgálatát és a jogtalan földügyletek megsemmisítését. Az eredményekről folyamatosan tájékoztassák a nyilvánosságot.
– Független bizottság vizsgálja felül az állami földek bérletére kiírt vitatott pályázatokat és tegyék közzé ennek az eredményét.
– A földforgalmi törvénytervezetben biztosítsák az alábbiak érvényre jutását:
o A földhöz jutásnál élvezzenek valódi előnyt a településen élők. Településen kívüli személy, illetve cég csak akkor hasznosíthassa a helyi földeket, ha az ott lakók közül erre senki nem vállalkozna. Tisztázzák ennek megfelelően a „helyben lakó” és a „helybeli illetőségű” fogalmait.
o A földbirtokhoz, illetve bérleti joghoz jutásnál a kisebb földdel rendelkezők élvezzenek előnyt a már nagyobb földdel rendelkezőknél.
o Szükségtelennek látjuk a földbirtoklás, illetve használat korlátait üzemformához kötni.
o A földhasználat terén zárják be a kiskapukat. Semmilyen jogcímen ne lehessen 500 hektárnál többet hasznosítani profitorientált céllal.
o Alkalmazzanak hathatós rendelkezéseket a külföldi, illetve hazai illetőségű spekulációs célú földszerzés kizárására.
o A helyi közösségeknek döntő szava legyen a földek birtoklásával, illetve haszonbérletével kapcsolatban. A helyi földbizottságoknak minden földügylet esetében együttdöntési jogot kell biztosítani. A bizottságok a település gazdaközösségének közgyűlései legyenek.
o A föld birtokjogának, illetve használati jogának megszerzésekor kerüljenek előnybe a fenntartható módon gazdálkodók (különös tekintettel az ökológiai gazdálkodást folytatókra), illetve a településen élő, gyermeket vállaló fiatal párok.
Úgy ítéljük meg, hogy az Országgyűlés elé került földforgalmi törvénytervezet jelen formájában a fenti javaslatok érvényesítését nem biztosítja. A beterjesztett képviselői módosító indítványok közül több képviselő javaslatai a fenti elveket szolgálják, különösen Ángyán József és Bencsik János módosító csomagja, amely egységes logikában lenne képes korrigálni a tervezet problémás elemeit. Javasoljuk ezért Tisztelt Háznak a közel 200 civil szervezet által támogatott képviselői módosítók elfogadását.
Gödöllő, 2013. március 23.
TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ CIKK: Földtulajdon és élelmiszer-önrendelkezés az Országos Találkozón
Kapcsolódó anyagok:
