A Táborfalvai katonai lőtéren nagy, összefogó uniós természetvédelmi projekt indult még 2011-ben. A program félidejéhez érve tegnap a Turjánvidéken szervezett sajtóbejárást a 4 érintett szervezet. Felszállni sem volt könnyű rá, és végig kapaszkodni kellett az ötvennel repítő többtonnás katonai láctalpason a tűző napon, viszont a kipufogóból és homokfelhőből kevesebbet kaptunk, mint az utánunk jövő terepjárók. A „zászlóshajó”fajjal, a rákosi viperával persze nem találkoztunk.
A „Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ projekt” célja, hogy az aktív katonai használat mellett, az itt megtalálható fokozottan védett növény és állatfajok számára kedvezőbb környezeti feltételeket és tudatosabb védelmet biztosítson. Az Európai Unió által meghirdetett pályázat öt éven át tartó élőhely-helyreállítási munkát tesz lehetővé 2011 és 2015 között. Az érintett különleges fajok közül megtalálható az óriás útifűtől, a magyar futrinkán át a kihalás szélén lévő rákosi viperáig nagyon sok alföldi ritkaságunk. A Táborfalva-Örkény-Tatárszentgyörgy-Dabas térségében található, 7300 hektáros területet nevezzük Turjánvidéknek, mely egy olyan ritka kivétel, ahol jórészt a 130 éves múltra visszatekintő honvédelmi tevékenységnek köszönhetően maradt fenn az Alföldre jellemző, összefüggő élőhely szerkezet. A terület mélyebben fekvő, északi felén éger-kőris láperdők, zsombékosok, láprétek alakultak ki. Ezt a vizes, néhol süppedékes, nehezen járható növényzetet nevezzük „turjánosnak”, amelyről az egész vidék a nevét kapta. A déli, szárazabb részen homokpuszta gyepek, borókás-nyárasok, homoki tölgyes foltok fordulnak elő, sok értékes növény- és állatfajnak nyújtva menedéket.
A terület északi részén található a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület, déli részén pedig az aktív katonai lőtér.
A Turjánvidék LIFE+ Projekt a Duna Ipoly Nemzeti Park irányítása alatt, a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, a Honvédelmi Minisztérium Budapesti Erdőgazdasági Zrt, és a WWF Magyarország közreműködésével és a Vidékfejlesztési Minisztérium társfinanszírozó segítségével jött létre. 2013.június 20-án sajtótájékoztatót és kirándulást szerveztek a projekt bemutatására. A sajtótájékoztató nyitó epizódja után a területtel való ismerkedés egy kétéltű PTSZ Táltos lánctalpas fedélzetén, majd dzsipekkel tett túra keretében folytatódott és egy jóleső ebéddel zárult.
Kondenzcsíkos viperales galériához katt a képre!
Az egykori Honvédelmi Minisztérium kezelési tervét felhasználva, több különböző akcióban olyan természetvédelmi fejlesztésekre van most lehetőség, melyek a katonaság szempontjából semlegesek vagy még elviselhetők. A katonaság részéről pedig természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő átalakításokról lehet szó. A természetvédelmi munkák közé tartozik a kiszáradó területek vízvisszatartási kérdésének a kezelése, az idegenhonos özönnövények irtása, erdőállományok őshonos fás társulásokra cserélése, szántóföldek megvásárlása, a megfelelő területi kezelés (kaszálás vagy legeltetés) biztosítása, és a helyi természeti értékek mind szélesebb körű ismertetése. A projekt zászlóshajó faja a rákosi vipera, melynek egy nagyon kicsi, remélhetőleg még életképes populációja él a lőtér egyik szélső területén – tudtuk meg a Duna Ipoly Nemzeti Park képviseletében jelenlévő Sipos Katalin szakmai igazgató-helyettes asszonytól és Csóka Annamária projektvezetőtől.
A Táborfalvai Kiképzőbázison pedig külön környezetvédelmi tiszt felel többek között azért is, hogy a harci járművekkel ne szaggassák fel az útról letérve a gyepet és a ritka csengettyűvirág, vagy homoki nőszirom populációinak menedékein ne építsenek tábort, itt ne semmisítsenek meg lőszert a gyakorlatozó katonák – tájékoztatott a sajtókiránduláson Vokla János alezredes, Bártfai László őrnagy és Gyovai-Balogh Rita mb. környezetvédelmi osztályvezető. A HM Budapesti Erdőgazdasági Zrt erdészei irányítják a selyemkóró ecsettel végzett vegyszeres irtását, az invazív fák, mint a bálványfa esetében pedig az injektált vegyszerrel történő kipusztítását. A vágás vagy a kaszálás nem hatásos ezek ellen a fajok ellen, mert egy kivágott növény helyébe három új sarjad. Szintén ők végzik az erdőcseréket, főleg fekete nyarat, kocsányos tölgyet, borókát ültetnek, valamint sorompók kihelyezésével védik a területet az illegális technikai sportok hódolóitól – ismertette a helyszíni munkákat Kovács Miklós HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt erdészeti igazgatója és Kovács Gábor erdész.
Kondenzcsíkos viperales galériához katt a képre!
A helyszíni bejárás során érintettük a „gyóni gyepet” vagy más néven viperás dombot, mely a terület egyik pufferzónájában ad otthont néhány helyi rákosi viperának. Verő György tartott itt rövid ismertetőt – elmondta, hogy a legeltetés visszahozásával és a biztonságos telelés biztosításával remélik a populáció megerősödését. Ha ez nem történne meg öt-tíz éven belül, akkor hosszútávon elképzelhető, hogy a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban született fiatal viperákat telepítenek majd az összeomlott populáció területére. De reméljük, hogy az állomány még képes magától regenerálódni.
Az éppen még virágzó szúnyoglábú bibircsvirágok közelében Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója mutatta be a projekt kommunikációs szervezésében oroszlánrészt vállaló szervezetet.
