A Greenpeace cáfolja Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal új vezetőjének állítását. A zöld szervezet a magyar nukleáris hatóságok transzparenciához való viszonyát kifejezetten rossznak látja.
Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) új vezetőjeként adott egyik első nyilatkozatában megemlíti, hogy a Greenpeace pozitív példaként emelte ki hazánkat a nyilvánosság bevonása és a transzparencia terén az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok konferenciáján (ENSREG). Egyrészt szeretnénk gratulálni Fichtinger Gyulának a kinevezéséhez, másrészt fontosnak tartjuk jelezni, hogy a valóság ennek pont az ellenkezője: a Greenpeace a magyar nukleáris hatóságok transzparenciához való viszonyát kifejezetten rossznak látja.
Jan Haverkamp, a Greenpeace atomenergetikai és energiapolitikai szakértője, a konferencia résztvevője elmondta: „Soha nem beszéltem az OAH tevékenységéről pozitív példaként. Éppen ellenkezőleg – mint már korábban is több alkalommal – arra hívtam fel a figyelmet, hogy Magyarország egyike azon országoknak, ahol a nukleáris szabályozó hatóság függetlensége még mindig kétséges. Holott a fukusimai tragédia egyik fő tanulsága, hogy a nukleáris katasztrófa bekövetkezésében kulcsszerepet játszott a hatósági függetlenség hiánya.”
A Greenpeace képviselője a szóban forgó konferencián rávilágított arra is, hogy Magyarország – több más országgal együtt – nem követte a francia jó példát a nyilvánosság valódi bevonása terén a Fukusima utáni célzott biztonsági felülvizsgálat („stressz-teszt”) során. Korábban pedig ott vétett a magyar hatóság a függetlenség követelményével szemben, amikor a stressz-tesztek független(-nek szánt) szakértői bizottságába az atomenergia fő képviselőit is beültette.
Bozsó Brigitta, a Greenpeace kampányfelelőse hozzátette: „Az Országos Atomenergia Hivatalnak nem csupán beszélni kell a függetlenségről, hanem annak a döntésekben és a hivatal tevékenységében is meg kell jelennie. Első lépésként fel kell hagynia az atomenergia nyílt támogatásával, például az olyan ‘ex katedra’ kijelentésekkel, mint hogy „rövid távon nukleáris energia nélkül nem lehet fenntartani az ország energiaellátását”. A Hivatalnak nem ez a feladata.
Japánban láthattuk, hogy az 52 működő atomreaktor egyik napról a másikra történt leállítása sem rengette meg az ország energiaellátását és Európában számos ország van, például Németország, Ausztria, Olaszország, akik teljes mértékben nemet mondanak az atomenergiára, és nem számolnak energiakieséssel sem most, sem a jövőben. Az Európai Unió szakpolitikai anyagai is fontolóra vesznek olyan forgatókönyvet, melyben az atomenergia aránya minimális (1,5% körüli) Európa energiaellátásában.
Bármennyire is szeretnénk, a Greenpeace egyelőre nem tud pozitívan nyilatkozni a hivatal függetlenségéről, a nyilvánosság bevonásáról és a folyamatok átláthatóságáról.
