Ezekben a hetekben gyakrabban előfordulhat, hogy egy-két éjszakára denevérek húzzák meg magukat a lakótelepi házak kisebb-nagyobb réseiben. A szakértő mindenkit megnyugtat: nem kell félni tőlük.
E sorok írója a napokban személyesen üdvözölhette a repülő emlősök egyik példányát: a denevér reggelre a redőny és a szúnyogháló közötti kis résbe vackolta be magát, majd a nap folyamán szép lassan felmászott a redőnytokba, és csak késő délután indult útjára. A párkányon talált ürüléknyomokból arra lehet következtetni: nem először járt a helyszínen, és talán nem is egyedül használja a rejtekhelyet.
– Nem terjesztik a veszettséget, nem ragadnak bele a hajunkba, nem isszák meg a gyerek kakaóját és nem rágcsálják meg a padláson a szalonnát – cáfolt kapásból pár denevérekkel kapcsolatos tévhitet Dobrosi Dénes, aki már 30 éve foglalkozik ezekkel a különleges állatokkal, így avatott szakértőjüknek tekinthető. Hozzátette: tudomása szerint nem jegyezték fel, hogy európai denevértől bárki megbetegedett volna kontinensünkön. Az itteni denevérek ugyanis csak rovarokkal táplálkoznak, amerikai társaikkal ellentétben, amelyek vért is szívnak – és így sokkal nagyobb eséllyel kerülhet át rájuk a vírus. Dobrosi Dénes kijelentette: hazánkban egy macskánál tízezerszer nagyobb a veszettség lehetősége, mint egy bőregérnél.
A denevérek természetes búvóhelyei a barlangok, sziklarepedések, a fák odúi, kéreghasadékai. Az ember pusztítása következtében ezek száma megcsappant, beszűkült az életterük. Így kényszerűségből éppen az ember által épített környezetben, a panelházakban, padlásokon, tornyokban keresnek új menedéket maguknak. Tudják, hogy az ember nem barátjuk, de nem is félnek tőle – mondta el Dobrosi Dénes.
Tart a denevérek vonulása, így előfordulhat, hogy reggelre váratlan vendégek vackolnak be a redőny és a szúnyogháló közé Tart a denevérek vonulása, így előfordulhat, hogy reggelre váratlan vendégek vackolnak be a redőny és a szúnyogháló közé. A denevérek például kimondottan kedvelik a panelházak réseit, ahova bevackolódva télen könnyen átmelegedhetnek a lakások által kibocsátott hőtől. De szívesen meghúzzák magukat akár egy redőnytokban is. Tulajdonképpen bárhol, ami kicsit is hasonlít egy sziklaüregre vagy barlangra.
– Ezekben a hetekben javában tart a vonulási időszakuk, mert már a kölykök is röpképesek. Egy-két kivétellel a hazánkban őshonos 28 denevérfaj mindegyike máshol tölti a telet, mint a nyarat. Egyes fajok 10-30, mások akár több száz vagy ezer kilométerre költöznek ilyenkor. Az Alföldön élő fajok jellegzetesen a karszthegységekbe, így a Mecsekbe, a Bakonyba, a Pilisbe, a Visegrádi-hegységbe, Aggtelekre, vagy a Bükkbe – folytatta Dobrosi Dénes.
A denevérek követik a már jól bevált útvonalukat, és keresik korábbi búvóhelyeiket. Így lehet, hogy egy-egy erkélyen évről-évre megjelennek, hogy aztán egy vagy néhány nap után továbbrepüljenek. A szakértő ezért azt tanácsolja, hogy akinél denevér vendégeskedik, néhány napot várjon türelemmel, hiszen lehet, hogy gyorsan távoznak.
Mindenképpen tudni kell: az összes hazai faj védett, azaz a lakástulajdonosok nem távolíthatják el a denevéreket akármilyen módszerrel, hiszen ez büntetéssel járhat. Akit zavar a jelenlétük, a „kilakoltatáshoz” a természetvédelmi hatóság engedélyét kell kérnie. Ilyenkor szakértőt rendelnek ki – általában a nemzeti parkoktól –, és csak az ő iránymutatásával lehet megzavarni a kisemlősök búvóhelyét.
Ha csak néhány bőregér volt lakótárs a nyáron, de őszre a kisállatok elköltöztek, úgy az is megoldás lehet, ha a lakástulajdonos napnyugta után legalább egy órán keresztül figyeli a denevérek feltételezett rejtekét, és miután meggyőződött róla, hogy nem tartózkodnak „otthon”, csak akkor zárja le az üreget, hasadékot, lyukat. Denevérraj esetén azonban Dobrosi Dénes feltétlen a természetvédelmi hatóság értesítését javasolja.
