Ezt is csak az oroszoktól tudjuk. Aláírta a két ország az atomerőmű-építésre szánt 10 milliárd euró hitelről szóló kormányközi megállapodást – közölték orosz források. A bejelentést utólag Lázár János államtitkár is megerősítette. Az évszázad üzlete – Putyinéknak.
Oroszország és Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást – közölte ma a Vedomosztyi című orosz napilap, Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettesnek az Interfax orosz hírügynökségnek tegnap adott nyilatkozatára hivatkozva.
Az orosz kormány március 10-én hagyta jóvá a kormányközi megállapodás tervezetét és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök utasítást adott több tárcának, valamint a Vnyesekonombanknak és a Roszatomnak, hogy folytassanak tárgyalásokat az egyezmény aláírásáról. Az utasítás és az egyezmény-tervezet március 13-án jelent meg a hivatalos közlönynek számító orosz állami jogi információs portálon.
A Vedomosztyi és az Interfax közlése megerősítette az orosz kormány által március 10-én jóváhagyott egyezménytervezetben szereplő adatokat. A dokumentum harmadik cikkelye szerint a magyar fél az orosz állami hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell eszközölni, de nem később, mint 2026. március 15-én.
Az orosz lapban és a hírügynökségi jelentésben egyaránt az szerepel, hogy a magyar fél az idei évtől (2014-től) évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.
Az egyezménytervezet szerint a mintegy 10 milliárd euró értékű orosz állami hitelt Magyarország 2014 és 2025 között használhatja fel a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának megépítésére és azt euróban fizeti vissza. Lázár János ma a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a megállapodást az Országgyűlés elé terjesztik, a megalakuló parlament tárgyalhatja meg azt. Hozzátette: a dokumentumot Brüsszel számára is rendelkezésre bocsátották. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány két megállapodás aláírását tervezte az orosz féllel. Az első a nemzetközi nukleáris együttműködésről szólt, amelyet már korábban aláírt a kabinet, és azt be is nyújtotta az Országgyűlésnek.
– A Ház ezt megtárgyalta, jelenleg végszavazásra vár, ami az új parlament feladata lesz. Ez a szerződés azonban csak akkor lép hatályba, ha Magyarország a pénzügyi megállapodást is megköti az orosz féllel, és a parlament azt is elfogadja – hangsúlyozta Lázár János.
Március közepén a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt mondta, a kormány az Országgyűlés elé fogja terjeszteni az új paksi blokkok építésével kapcsolatos hitelmegállapodást, miután azt az orosz kormány elfogadja. (MTI)
Valójában az Országgyűlésnek nem lesz lehetősége, hogy döntsön erről a szerződésről. A parlament ugyanis nem csak megvitatta, de meg is szavazta az együttműködésről szóló törvényt: a Magyar Közlöny 2014/18. számában ki is hirdették a „Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről” szóló, 2014/II. törvényt. A megállapodás tehát érvényben van, és az új Országgyűlésnek már nincs vele feladata. Lázár János ugyanezen a sajtótájékoztatón azt is mondta: „a pénzügyi megállapodás részleteit az orosz és a magyar fél nyilvánosságra hozta, hozzáférhetővé tette”. A hitelszerződés mai napig csak oroszul érhető el, a hiteles magyar fordítás még nem ismert.
Mi a helyzet a szerződésekkel?
A nemzetközi szerződések csak akkor érvényesek Magyarországon, ha az Országgyűlés azokat törvénybe iktatja. Mivel mindkét szóban forgó egyezmény aláírója az orosz illetve a magyar kormány, nemzetközi szerződésnek minősülnek. Végig kell tehát vinni őket a teljes folyamaton, az általános és a részletes vita után szavazni kell róla, és csak akkor érvényes, ha az a Magyar Közlönyben megjelenik. Ez a nukleáris együttműködésről szóló törvénnyel megtörtént. Ennek a szerződésnek valóban van egy olyan záradéka, mely a pénzügyi megállapodás elfogadásához köti annak érvénybe lépését. Ezt a pénzügyi megállapodást már aláírta mind a két fél, azonban még nem került a parlament elé: vitázni kell róla, meg kell szavazni és ki kell hirdetni. Elvben tehát előállhat olyan helyzet, hogy ez nem történik meg. Ha a vasárnapi választások után a baloldal kerül többségbe a parlamentben, és nem szavazza meg a hitelszerződést, a keretmegállapodás sem lép érvénybe. Valószínűbb azonban, hogy a Fidesz folytathatja a kormányzást, és akár már májusban érvényes lesz mindkét megállapodás – írta a vs.hu.
Számok picit másként: Ilyen az orosz hitel
Az orosz hitel részletei már korábban nyilvánosságra kerültek. A hitel a paksi beruházás 80 százalékát fedezheti, a maradék húszat a magyar félnek kell előteremtenie. Korábban azt mondták, hogy a húsz százalékot majd csak később kell fizetni, de kiderült, hogy nem. Minden számlát külön-külön 80 százalékban a hitelből kell kifizetni, a többit a magyar fél közvetlenül utalja az építtető Roszatomnak. Minden költségvetési év előtt legkésőbb hat hónappal meg kell állapodni az oroszokkal, hogy az adott évben mennyit szeretnénk elkölteni a hitelből. A hitelt 21 év alatt kell visszafizetni. Utalni évente kétszer kell: minden év március 15-én és szeptember 15-én. Az első részletet az új blokkok átadása utáni első fordulónapkor kell kifizetni, de legkésőbb 2026. március 15-én.
Ha valami miatt késünk a fizetéssel, megjárjuk: a 15 napot meghaladó késedelem esetén másfélszeres büntetőkamatot ír elő, a további 180 napot maghaladó késedelem pedig jogot formál az oroszoknak arra, hogy egyoldalúan felmondják a szerződést, és a teljes tartozást egy összegben követelhessék a magyaroktól. Előtörleszteni lehet, de ezt 90 nappal előre jelezni kell. Összesen 21 év alatt kell visszafizetni a teljes összeget, ez három hétéves ciklusra tagolódik. Az első hét évben a hitelösszeg 25 százalékát kell kifizetni egyenlő részletekben. A második hét évben a hitelösszeg 35 százalékát kell kifizetni egyenlő részletekben. A harmadik hét évben a maradék 40 százalékot, szintén egyenlő részletekben.A kamat 2014 és a törlesztés megkezdése között 3,95 százalék, ezután hét évig 4,5 százalék, a következő hét évben 4,8 százalék, az utolsó hét évben pedig 4,95 százalék. Ez szintén nem egyezik azzal, amit a magyar kormány eddig állított.
Bajnai: megint az orosz sajtóból tudtuk meg a paksi megállapodás aláírását
Bajnai Gordon egy tiszanánai tehenészetben járt ma délelőtt, ahol sajtótájékoztatót is tartott. Az atv.hu tudósítójának beszámolója szerint a volt miniszterelnök elmondta, a nap híre, hogy megint az orosz sajtóból tudjuk meg, hogy a magyar kormány aláírta a hitelmegállapodást Moszkvával. Bajnai szerint érthetetlen, miért siet így Orbán Viktor, hiszen 4 nap van hátra a választásig. Miért kellett ezt a szerződést előtte aláírni- tette fel a kérdést. Az ellenzéki politikus szerint az orosz hitelnek az IMF-hitelhez képest kétszeres a kamata és 21 évre minden magyar család 100 ezer forint „atomadót” kell, hogy fizessen. Bajnai szerint a sietve aláírt megállapodás azt jelzi, hogy magánérdek állhat a háttérben. Utalt arra is, hogy a sietség azt is jelezheti, hogy a kormány választási vereségtől tart.
Visszacsinálható-e a paksi paktum?
Jávor Benedek írja blogjában: sokan kérdezik tőlem mostanában ezt a kérdést, nem kis aggodalommal a hangjukban. Még ha ellenzéki győzelem is lesz április 6-án, nem köteleződött-e el az Orbán-kormány visszavonhatatlanul a paksi bővítés ügyében? Milyen pénzügyi és jogi következményei lehetnek a szerződés felmondásának? Lehetséges-e egyáltalán felbontani ezt a szerződést? A válasz >>>
