A magyar kormány szerint minden rendben volt a sérült paksi fűtőelemek Oroszországba szállításának uniós engedélyezésével, az Európai Bizottság szerint viszont nem – röviden így lehet összefoglalni az ügylettel kapcsolatban Magyarországon, illetve Brüsszelben született dokumentumok tartalmát. Az ellentmondás egyelőre feloldhatatlannak tűnik.

Írásbeli kérdéssel fordult augusztus közepén a magyar kormány érintett minisztereihez Szél Bernadett (LMP), azt tudakolva, hogy biztonságos és szabályszerű volt-e a 2003-as paksi üzemzavarban megsérült fűtőelemek Oroszországba történő kiszállítása. Pintér Sándor belügyminiszter válaszából kiderül, hogy a tárca által felügyelt szervezetek (a Terrorelhárítási Központ, az ORFK, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) biztosították a szállítmány magyarországi útvonalát, míg az ukrajnai szállítást az illetékes ukrán hatóságok garantálták. 

Seszták Miklós fejlesztési miniszter válaszlevelének egyik legfontosabb eleme, hogy a sérült nukleáris fűtőelemek 2014. augusztus 11-én biztonságban megérkeztek Oroszországba (nem sokkal ezután indult az oroszok által támogatott offenzíva, amelynek nyomán a szakadárok jelentősen visszaszorították az ukrán kormányerőket). Seszták szerint a szállításra a szükséges engedélyek birtokában került sor. A miniszter azt írja: az összeállítás és a rakodás során állandó felügyeletet biztosított a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, illetve az Euratom. A Paksi Atomerőmű Zrt. a sérült nukleáris fűtőelemek tényleges kiszállításáról 2014. június 13-án értesítette az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának nukleáris biztosítékokkal foglalkozó igazgatóságát.

„Az Euratom Ellátási Ügynökség megállapította, hogy a kiszállítási és elhelyezési szerződés összhangban van az Euratom-szerződés rendelkezéseivel, és egyetértését a kiszállítási és elhelyezési szerződés 2010. április 23-ai aláírásával igazolta” – írta a miniszter.

Ilyen csövekből áll a fűtőelem   Fotó: MTI

Mindezekkel szemben áll annak a válaszlevélnek a tartalma, amelyet Jávor Benedeknek, az Együtt–PM EP-képviselőjének írásbeli kérdésére adott idén augusztus 7-én Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa. Oettinger szerint a bizottság egyelőre nem tud álláspontot kialakítani arról, hogy a szállítási és elhelyezési szerződés megfelel-e az Euratom előírásainak, mivel nem kapott erre vonatkozó információkat a magyar kormánytól.  A válaszlevél azt tartalmazza: a kormány idén júniusban jelezte, hogy – várhatóan júniusi indulással és júliusi érkezéssel – kiszállítaná a sérült kazettákat Oroszországba, és hogy a Majak feldolgozó rendelkezik a sugárzó anyag uniós normák szerinti feldolgozásához szükséges adminisztratív és technikai kapacitással. A feldolgozó esetében azonban utólagos notifikációra (bizottsági ellenőrzésre és jóváhagyásra) is szükség volna, ami a szükséges dokumentumok benyújtása híján még nem történt meg. Ugyancsak további iratokat vár a bizottság arról, hogy maga a kiszállítás, illetve a kinti feldolgozás megfelel-e az Euratom előírásainak – mindenekelőtt annak a kikötésnek, hogy a tagállamok nem adhatják át a náluk keletkezett nukleáris hulladékkal kapcsolatos végső felelősséget más országoknak. Ez utóbbi megjegyzés különösen annak ismeretében válik érdekessé, hogy a szerződések alapján Magyarországnak nincs hulladék-visszafogadási kötelezettsége, miközben a reprocesszálás során jelentős mennyiségű sugárzó hulladék keletkezik. Az említett hulladék (és vele a felelősség) tehát Magyarországról Oroszországra száll.

Bizottsági információk szerint az illetékes főigazgatóság is felelőtlenségnek tekinti, hogy a magyar, az ukrán és az orosz kormány belement a kiszállításba az adott körülmények között.
Úgy tudjuk, az EB továbbra is figyelemmel kíséri (azaz a magyar kormánnyal ellentétben nem tekinti lezártnak) a kiszállítás kérdését. Mint Jávor Benedektől megtudtuk, a magyar kormány nagy valószínűséggel csak az előzetes tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. Az uniós testület a közelmúltban számos kérdést tett fel a kormánynak a transzferrel kapcsolatban, de ezekre nem kapott kielégítő választ, így szóbeli konzultációt kezdeményezett.

A Népszabadság értesülései szerint az orosz féllel kötött szerződéseken túl további vizsgálat tárgyát képez heti a magyarországi kiszállítási útvonal is, amely két gáztartályt és több iskolát is 100 méternél jobban megközelített, emellett átvezetett két olyan hídon, illetve felüljárón, ahonnan a sugárzó anyagot tartalmazó, kilencméteres ejtési magasságig tesztelt konténerek ennél nagyobbat zuhanhattak volna egy esetleges baleset során- írta a nol.hu

Mi lesz a nukleáris erőművek atomhulladékával?

Lehetséges-e 240 ezer évre előre gondolkodni? Ennyi idő alatt válik veszélytelenné az atomerőműből kikerülő nagy radioaktív sugárzású kiégett fűtőelem. Ilyenből pedig ma már 270 ezer tonnányi van világszerte. Olyan tárolóból, ahol ezeket végleg el lehetne fektetni, egyelőre egy sincs. Félnünk kéne?
De akkor miért optimisták a mérnökök?