A szélenergia projektek, különösképpen a tengeri szélenergia farmok, önállóan is életképes vállalkozásokká nőtték ki magukat. Jól látszik ez Dánia esetében, ahol a szélerőművek megtérülési mutatói lassan az állami támogatások átcsoportosítását teszik indokolttá.

Mindezt a dán kormány által a közelmúltban nyilvánosságra hozott újabb jelentés támasztja alá, amely a szélenergia terén világelsőnek számító ország összteljesítményét részletezi.

Az általános felfogással ellentétben a szélenergia ma már teljes életciklusra vetítve – azaz a beruházástól, az üzemeltetésen át a leszerelésig – olcsóbb energiaforrást jelent, mint a gáz vagy a nukleáris energia – legalábbis ez olvasható ki abból a dán kormány által a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésből, amely az ország szélturbináinak teljesítményét foglalja össze. Az összefoglalóban a tengeri és szárazföldi turbinák havi, valamint a tengeri szélenergia farmok óránkénti teljesítménymutatói olvashatóak, amelyeknek nyomán pontos költséghatékonysági elemzést is készítettek.

Dániában az Anholt elnevezésű szélenergia projekt 400 megawattos kapacitással működik, emellett a Horns Rev 3 további 400, a Saeby pedig 200 megawattal fog hozzájárulni az ország szélenergia termeléséhez. A teljesítményből és a költségekből kiderült, hogy az Anholt 40 százalékkal olcsóbban biztosít energiát, mint a nukleáris erőművek. A másik két projekt ezt az eredményt is messze túl fogja szárnyalni, mivel az előzetes becslések alapján a Horns 58, a Saeby pedig 60 százalékkal fog olcsóbban energiát termelni a nukleáris erőműveknél az összes költséget tekintetbe véve.

Ennek az erősödő fejlődési trendnek köszönhetően Dánia tavaly világrekordot állított föl azzal, hogy energiatermelésének 39 százalékát szélenergiából fedezte. A skandináv ország ezzel várhatóan képes lesz megvalósítani 2020-ra kitűzött célját, nevezetesen hogy energiatermelésének felét megújuló forrásokból állítsa elő. A dán kormány mintegy 96 millió amerikai dollárt különített el a további fejlesztések támogatására.

A szélenergia projektek befektetési költségei meglehetősen magasak, így az állami támogatások kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy ezek a kezdeményezések megvalósulhattak. Látva azonban, hogy a működési költségek és a megtérülési ráták alakulása milyen pozitív trendet mutat, a dán vezetés szerint ideje átgondolni az állami támogatások kiigazítását. Mivel a fenti szélenergia projektek már önerőből is működőképesek, számottevő állami forrás válik fölszabadíthatóvá, amelyek új projektek megvalósítását, illetve már folyamatban lévő munkálatok új fázisba emelését tehetik lehetővé – írta a chikansplanet.blog.hu

A világ szélenergia termelése tavaly 44 százalékkal nőtt, köszönhetően a 2014-ben kiépített 51,477 megawattnyi új kapacitásnak. Magyarországon évek óta "szélcsend" van, és a paksi bővítés le fogja rontani a megújulók lehetőségeit.

Immár nem pénzkérdés a megújuló energia

A folyamatos fejlesztések, az adókedvezmények és a befektetések dinamikus bővülése nyomán világszerte drasztikusan csökkennek a megújuló energiaforrásokra épülő infrastruktúra költségei. A fenti tendenciának köszönhetően a fejlődő országok mára utolérték a fejlett országokat a zöld energiaipari befektetések terén.

Mindez nem csak az olcsóbb és környezetbarátabb energiatermelés, hanem az ipari modernizáció szempontjából is óriási fegyvertényt jelenthet.