Az elszegényedett brazil őslakosok helyzete tovább romolhat, ha elfogadja a kormány a PEC 215 nevű tervezetet, amely módosítaná az alkotmányt. A Brazíliában élő több, mint 300 őslakos népcsoport szinte mindegyikét érinti ez a kérdés.
A Sao Paulo közelében lévő hegyeken keresztül vezet a még félkész út Tekoa Itakupe-ba, a most épülő kis faluba. Napjainkban ez a település a brazil őslakosok saját földért való küzdelmének egyik fontos helyszíne. A kávéültetvény egyik részén, egy 72 hektáros területen három guarani közösséghez tartozó család él. 2014-ben költöztek ide, miután a Funai – az indián ügyekkel foglalkozó szervezet – tradicionális guarani területként ismerte el ezt a vidéket. Az őslakosok abban reménykedtek, hogy ez volt az első lépés ahhoz, hogy hivatalosan is megszerezzék ezt a területet. Jelenleg azonban a kilakoltatása veszélye fenyegeti őket, miután a tulajdonos, Antônio "Tito" Costa – aki ügyvéd és helyi politikus is – megkapta a bírói végzést. Ari Karai, az egyik indián közösség 74 éves vezetője azt mondta, hogy a csoport ellen fog állni. „Hogyan üldözhetnének el, ha ez földterület az őslakosoké?"- tette fel a kérdést.
A Brazíliában élő több, mint 300 őslakos népcsoport szinte mindegyikét érinti ez a kérdés.
Csaknem ezer indián vezető találkozott ebben a hónapban, hogy tüntessenek a tervezett alkotmánymódosítás, a PEC 215 ellen. Ez arról szól, hogy a Funai kezéből az Igazságügyi Minisztériumhoz és a Kongresszushoz kerülne az a lehetőség, hogy kijelöljék az őslakosok területét. A kongresszusi képviselők közül pedig nagyjából 250-en a „városi" csoporthoz tartoznak, akik a mezőgazdasági üzemeket vezetők, a fakitermelők, a bányászok és az energiaiparban dolgozók érdekeit tartják szem előtt. Ezek a vállalatok pedig sokszor az őslakosok területén tevékenykednének, így egymással szembe került a két csoport. Az őslakosok érdekeit nehezen tudják képviselni a Kongresszusban, ugyanis eddig csupán egy őslakos képviselő volt: Mário Juruna, aki 1983 és 1987 között volt tag.
Fiona Watson, a londoni székhelyű őslakosokat támogató szervezet – Survival International – vezetője így nyilatkozott: „Sok őslakos úgy látja, hogy a PEC 215 szabad kezet adna a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó üzemeknek, hogy elvegyék a földjüket." Az 1988-as alkotmányban jelent meg, hogy a brazil őslakosok saját földterületet kapnának, és a folyamatnak elméletileg 1993-ra be kellett volna fejeződnie. A jelenlegi alkotmánymódosítás azonban még inkább lelassítja ezt, s a földhöz kapcsolódó kérdés továbbra sem oldódott meg – írja a The Guardianra hivatkozva a figyelo.hu.
