A paksi atomerőmű nem termeli ki a működtetésének és a bezárásának a költségeit, a nukleáris hulladékkezelésre nincs fedezet az áramárban – jelentette ki mai paksi sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A politikus szerint a Bodára tervezett atomtemető újra lejtőre küldheti a még évtizedekig a korábbi uránbányászat utóhatásaival küzdő térséget.
A nagy aktivitású sugárzó hulladék (a kiégett fűtőelemek, illetve a bezárt erőmű leszerelésekor képződő bontási hulladék) végleges tárolásának költségét jelenleg 725 milliárd forintra becsüli a kormány, ebben azonban még nincs benne a használt fűtőanyag ideiglenes tárolásának, illetve az ideiglenes tároló elbontásának a költsége. Ráadásul az adat a meglévő paksi blokkok hulladékára vonatkozik, új blokkok építése esetén akár meg is duplázódhat – nyilatkozta a nol.hu-nak Jávor Benedek. De még ennek a 725 milliárdnak a fedezete is kérdéses, tette hozzá: a nukleáris alapban csak 250 milliárd forint van (ennyit tettek félre az eladott áram árából 30 év alatt), miközben az erőművet 20 év múlva bezárják. Jávor szerint az üzemidő-hosszabbításra is részben azért lett volna szükség, mert az eredeti tervek szerint három évtizedes működés utáni bezárás a hulladékkezelés horribilis költségei miatt garantált anyagi csőd lett volna.
Ugyanakkor a becslésekkel érdemes óvatosan bánni: Bátaapátiban – ahol a kis és közepes aktivitású sugárzó hulladékot tárolják – az építkezés megkezdésekor 39 milliárd forintra saccolták a költségeket, a 2012-es átadásnál már 68 milliárdnál tartottak, és máig több mint 120 milliárd forintot fordítottak a létesítményre, részben a költségvetésből, vagyis az adóbefizetésekből.
Az EP-képviselő ezért is nevezte cinikusnak azt a törvénymódosítást, amelyben nemrég a kormány 100 méterre szűkítette a végleges tároló hatásterületét, kizárva nemcsak a közeli Pécs lakosságát, hanem – gyakorlatilag – az egész országot az engedélyezéssel és a létesítéssel kapcsolatos információáramlásból. A számok ugyanis egyértelművé teszik, hogy ez az egész ország ügye, mivel a finanszírozásba mindenkinek be kell majd szállnia. Jávor emlékeztetett rá, hogy a környék még a korábbi uránbányászatot sem heverte ki, a jelenlegi elképzelések szerint 2030-ig zajlik még a kitermelés során keletkezett környezeti károk, talaj- és vízszennyezések elhárítása – ehhez a jövőben hozzájöhet még az az „erkölcsi kár”, amit egy atomtemető befogadása okoz az ingatlanok értékvesztésén, az idegenforgalom és a beruházások távol tartásán keresztül.
Tovább >>>