Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt ma bemutatkozott Nagy István, aki Fazekas Sándor utódja lesz a negyedik Orbán-kormányban. Az új agrárminiszter hosszan beszélt a terveiről, melyről az Index írt összefoglalót.
Nagy István elmondta, hogy Újfehértón, egy tanyán született, Debrecenben járt állattenyésztési szakközépiskolába, majd Mosonmagyaróváron tanult agrárgazdaságot, aztán középiskolákban és felsőoktatásban is tanított, emellett pedig méhészetből doktorált, ma is méhésznek tartja magát, van méhészete is. Szerinte az egyik legfontosabb kérdés a jövőben, hogy tudjuk-e az agrárgazdaság versenyképességét növelni, mert most 1 hektáron az EU-s átlag kb. 59 százalékát tudják megtermelni a magyar gazdák, amit javítani szeretne.
Kétszer annyi üvegház és melegház kell Magyarországra, mint most, mert ez egy versenyképes és munkaigényes ágazat, ráadásul egyre nagyobb az igény a helyi zöldségekre és gyümölcsökre – mondta. Szintén nagy probléma a munkaerőhiány, mert van mit aratni, de nincs, aki arasson. Erre 50 ezer embert szeretnének átvenni a közmunkaprogramból, lehetőleg úgy, hogy hosszú távon is el tudjanak helyezkedni a családi gazdaságoknál. Ehhez kapcsolódik, hogy a gazdatársadalom elöregszik, egyelőre nem sikerült meggyőzni a fiatalokat.
A fideszes szakértelem korábbi gyöngyszemét azért itt érdemes felidézni: Fazekas Sándor most leköszönt földművelésügyi miniszter alá tartozott hivatalosan a környezetvédelem – ill. ami még megmaradt belőle. S hogy milyen jó kezekben volt? Ezt döntsék el Önök a Hír TV február 20-i felvételéből, melyen elhangzott: rovarokat kell ennünk, ha befogadunk menekülteket.
Nagy István a mai szakmai előadásba is behozta a kötelezően elvárt kormánypropagandát, a migránsozást: az afrikai sertéspestisről azt mondta, szerinte az úgy kerülhetett be Heves megyébe, hogy egy migráns vagy vendégmunkás eldobott egy szendvicset, amit megtalált egy vaddisznó, amely így megbetegedett.
Az afrikai sertéspestis egyébként a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége. Az EU területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették először az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget. 2017 decemberében az ukrán határon elkobzott húsból mutatták ki.
Az új agrárminiszter már 2015-ben is a migránsok betegségeket terjesztő szendvicseivel riogatott
Azt a Magyar Fajtiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke is elmondta a HVG kérdésére: valóban ehettek eldobált szendvicset a vaddisznók, de a vírust be lehet hurcolni ruhával vagy cipővel is. Szerinte azt lehet feltételezni, hogy Ukrajnában elhullott, leölt fertőzött állatokat feldolgoztak, és élelmiszerként hoztak be Magyarországra.
Nagy István agrárminiszter-jelöltnek bizonyára elkerülte a figyelmét, hogy a menekültek jelentős része muszlim vallású, ők nem fogyasztanak sertéshúst. A halas, zöldséges, marhahúsos, baromfihúsos… szendvicstől meg, hogy kap afrikai sertéspestist a vaddisznó?
Font Sándor, a bizottság elnöke (jobbra) és Nagy István agrárminiszter-jelölt (balra) a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén az Országgyűlés Irodaházában 2018. május 14-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Nagy István célként tűzte ki azt is, hogy a kormány végre valahogyan megszüntesse az osztatlan közös földtulajdonlást, ami miatt nagyon nehézkes megművelni vagy eladni az ilyen földeket. Ezzel kapcsolatban a lelkesedést Font Sándor kicsit letörte, aki azt mondta: 1998 óta minden miniszter azt mondta, hogy meg akarja szüntetni az osztatlan közöst, de eddig senki nem kezdett vele semmit. A miniszterjelölt azt is elmondta, hogy az új kormányban a vidékfejlesztés feladata visszakerülne a Földművelésügyi Minisztériumhoz.
Részletek az indexen >>>
Osztották a baloldalt
Kormánypárti és jobbikos ellenzéki képviselők is megdöbbentőnek értékelték, hogy a mezőgazdasági bizottságba sem az MSZP, sem a DK, sem a Párbeszéd nem delegált tagot. A rendszerváltozás óta nem fordult elő, hogy a testületben ne lett volna baloldali képviselő. A most megalakult, tizenegy tagú grémiumban a Fidesz hét, a Jobbik három, az LMP pedig egy képviselővel van jelen. Így nem vesz részt a bizottság munkájában a kormánypárti KDNP sem.
