Fogságban nevelkedett óriáspandákat engednek szabadon januárban a kínai Szecsuan tartomány egyik ellenőrzött vadonjában, hogy természetes élőhelyükön próbálják meg talpra állítani a fekete-fehér medvék egyre hanyatló populációját. A program sikere bizonyíthatja, hogy mégsem felesleges lépés egy-egy ikonikus faj megmentése.
Az Antarktiszhoz közel bizarr ökoszisztémát találtak a kutatók a tenger mélyén: a talajt jeti rákok tömege borította, ezen kívül feltehetően egy új polipfajt is sikerült lefényképezni egy távirányítású tengeralattjáróval.
Az ausztráliai vizekben élő egyik kékcápa féle, illetve a máshol előforduló feketeúszójú szirticápa kereszteződésével történő szaporodása annak lehetséges jele, hogy a ragadozók alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz.
Kína a felesleges gyártókapacitás és a vállalatok magas száma miatt a jövőben nem támogatja az autógyártást illető külföldi beruházásokat. Kivételt jelentenek a zöldenergiát használó autógyártó beruházások.
Az Indiai-óceán fekete füstölőként emlegetett víz alatti kürtőinek tanulmányozása közben brit kutatók emlékezetes felvételeket készítettek az ott élő különböző állatokról: a túlfűtött vízben egy sor olyan élőlényt találtak, köztük rákokat, csigákat és tengeri uborkákat, amelyek közül néhány nagy valószínűséggel eddig ismeretlen volt.
Titán-dioxidot és félvezető kadmium nanokristályokat tartalmaz az a festék, amely képes elektromossággá alakítani a napfényt. Ha a festék beválik, nem kell többé a háztetőkön elhelyezni a napelemeket, ehelyett elegendő lesz befesteni az épület külső falait az új “napfestékkel”.
Kevesebb mint egy hónappal ezelőtt egy sivár andalúziai fennsíkon 600 ezer napelem kapcsolódott össze, hogy az Andasol, a világ legnagyobb naperőműve működésbe léphessen. Bár a napenergia-ipar előtt ígéretes jövő áll, a világ vezető gazdaságai a költségvetési hiányuk csökkentésére a megújuló energiák támogatásából vonnak ki pénzt.
A palagáz kitermelése nagyon is problémás, viszont a kitermelhető palagáz mennyisége teljesen átalakítja a világ energiaforrásainak megoszlását: a tartalékok ötször akkorák, mint a hagyományos gázé. A Nemzetközi Energiaügynökség úgy véli, hogy a XXI század lesz a gáz aranykora, ami kissé késlelteti az átmenetet a fosszilis energia utáni korszakba – az ökológusok nagy bánatára.
Közel félmillió ember bevonásával készült tanulmányukban amerikai kutatók úgy találták, hogy a sok vörös húst fogyasztó embereknél nagyobb bizonyos típusú veserákok kialakulásának kockázata.
Ideiglenes atomhulladék-tároló létesítésére kérte fel a japán kormány Fukusima prefektúra kormányzóját. Ezzel szemben a fukusimai vezetők szintén újjáépítési tervükben atommentes jövőt szánnak a prefektúrának.
