A tavalyi bevezetés sikere után a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén 2. alkalommal hirdeti meg a Tavaszi természetles adatgyűjtő akciót, amely nemcsak a környezetünkben élő madarak, de a kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök megfigyelésének rögzítésére is alkalmas.
Hirdetés
641 túzokot számláltak a Körös-Maros Nemzeti Park tájain
2024. április 13.
A március 25-29. között lezajlott tavaszi túzokszinkron során összesen 641 túzokot számoltak a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén. A KMNP túzokállományának legjelentősebb része Dévaványa térségében él.
Íme a 18 éves rétisas matuzsálem
2024. április 13.
Egy 2006-ban jelölt, hazai gyűrűs rétisast fényképezett Gémné Kovács Anita 2024 április 6-án a Hortobágyon. Jelenleg ez a legidősebb, ismert korú hazai jelölésű rétisas.
A kormány az Alkotmányba írná a medvevadászatot -kilövési engedélyt kapnának a szlovák medvék
2024. április 4.
A szlovák kormány olyan alkotmánymódosítást terjesztett a parlament elé, amely megengedné a lakott területek 500 méteres körzetébe tévedt medvék kilövését. Egy környezetvédő szervezet rámutat, hogy ez nagyjából a Tátra összes állatát jelentené, így a törvény nemes egyszerűséggel abszurd.
Összesen 40 millióra pályázhatnak idén a természetvédelmi civil szervezetek
2024. április 1.
Az Agrárminisztérium meghírdette “Az állam természetvédelmi közfeladatainak átvállalása” – 2024. évi természetvédelmi pályázati felhívását. A pályázatokat 2024. április 2-től 2024. május 2-ig, kizárólag postai úton lehet beadni.
A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark Hálózat tagja lett
2024. március 30.
A Bükk-vidék Geopark az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével 2024. március 27-én hivatalosan is tagjává vált a geoparkok 213 tagot számláló, 48 országot érintő nemzetközi hálózatának, elismerve a Bükk-vidék páratlan geodiverzitását.
A magyarok visszaléptek, elbukott az élővilág hatékony védelme az EU-ban
2024. március 23.
Az Európai Parlament február 27-én fogadta el az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), amely értelmében 2030-ig az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 20, míg 2050-ig 100 százalékát kell jelentősen javítani, azaz rossz állapotból jó állapotba kell hozni. A jogkövetkezményekkel járó és mérhető célokat megfogalmazó törvény a világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi céljainak megvalósítását tűzte ki, amelyhez… Tovább »
Meg tudjuk-e menteni a nyílt tengerek élővilágát?
2024. március 23.
Ha beleugrunk a tengerbe, nem látunk mást magunk körül, csak vízinövényeket és esetleg apróbb élőlényeket – mondja Enric Sala, a National Geographic egy munkatársa. Pedig ideális esetben virágzó tengeri ökoszisztémának kellene körülvennie minket, telis-tele színes halakkal és korallokkal. Sajnos azonban gyorsabban fogjuk ki a tengeri élőlényeket, mint ahogyan azok szaporodni tudnának, emiatt pedig egyre több… Tovább »
Bölcs vízgazdálkodás a Dráva mentén
2024. március 21.
Az ártereinkkel való együttélés, folyóink ismerete és az ártér nyújtotta lehetőségek feltárása a helyi gazdálkodás és fennmaradás záloga. A közel 6 éven át a WWF Magyarország vezetésével zajló WiseDrava LIFE projekt horvátországi és magyar partnerek együttműködése révén valósított meg élőhely-helyreállításokat Dráva menti mintaterületeken, amivel egyre súlyosbodó problémákat sikerült hatékonyan kezelni.
Fű alatt buktathatja meg az antizöld Orbán kormány a természet helyreállításáról szóló uniós rendeletet
2024. március 20.
Ma dél körül értesültek a hazai zöldek róla, hogy a magyar kormány váratlanul és nyilvánosan látható okok nélkül megváltoztatta eddigi támogató álláspontját az elfogadás alatt álló természet-helyreállítási EU rendelet kapcsán, és úgy tűnik átáll az ellenzők közé. A döntésről az érintett agrárminiszter is ma értesült, magát a jogszabályt pedig a magyar kormány is és a… Tovább »
Támogasd a Greenfot!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés