Százharminc esztendeje, 1893 decemberében kezdte meg munkáját a Magyar Ornithologiai Központ, a neves természettudós, Herman Ottó kezdeményezésére. A híres polihisztor volt a szervezet első igazgatója is.
A madártani intézetként ismertté vált szakmai műhely később a mai agrártárca jogelődje, a Földmívelésügyi Minisztérium szervezetébe tartozott. Munkatársai széleskörű nemzetközi elismertségre tettek szert. Eredményeiket az Aquila című évkönyvben adták közre. Az akkor már Csörgey Titusz vezette intézmény nevéhez kötődik a hazai természetmegőrzés elindítása is. Érdemük, hogy 1922-től kócsagőr óvta a Kis-Balaton gémtelepeit. Ezekre a hagyományokra épül az országos Természetvédelmi Őrszolgálat.
Kapcsolódó cikkünk >>>
Az évfordulóra az Agrárminisztérium új kötet megjelentésével emlékezett. Szerzője Magyar Gábor, az agártárca főosztályvezetője. E kiadvány: számvetés. Fejezetekbe szedett korszakok, bekezdésekbe tagolt állomások, mondatokba szerkesztett tények fejlődéstörténete. Szóról-szóra. A témáját jól ismerő szakember alaposságával. S emlékezés is egyben.” Felidézte, hogy az intézmény fő feladata a madárvédelmi kérdések vizsgálata és a madárvédelem hatékony előmozdítása volt.
A kötet fülszövege:
Hiteles hang a hivatásról. Az első tudománytörténeti munka, mely a hazai természetvédelem és madártan egyik legterebélyesebb fészkéről íródott. Az egykori magyar ornitológiai központ kalandosan viszontagságos múltjáról. Az intézmény születésének százharmincadik évfordulójára emlékezve. Szakmai hozzáértéssel és alkotói műgonddal. Tüzetes leltárt készítve nemzetközileg is mérvadó eredményeikről. Arról a munkáról, mely harcba szállt az elemekkel. Akkor is, ha sötét fellegek gyűltek Közép-Európa egén. E viharos időszakon vezeti át olvasóját a szerző. Alfától az ómegáig.
A kiadvány letölthető: A Madártani Intézet története – 130 év a madárvédelem szolgálatában (3,2 MB pdf.)
