A palagáz forradalom kihatása a nemzetközi gázpiacokra és az európai energiabiztonságra

Transzatlanti energiapolitikai párbeszéd (“Transatlantic Energy Governance Dialogue,” TEGD)— A “palagáz forradalom” kihatása a nemzetközi gázpiacokra és az európai energiabiztonságra

A konferencia a CEU Közpolitikai tanszéke (Department of Public Policy), a Globális Közpolitikai Intézet (Global Public Policy Institute) és a Brookings Intézet (Brookings Institute) közös szervezésében, valamint az Európai Bizottság, a budapesti Norvég Nagykövetség és a Dräger Alapítvány (Dräger Foundation) támogatásával, a TEGD szektorok – kormányzati, NGO, üzleti, média, “think tank” és akadémiai – szakértőinek biztosít fórumot a természetes gázokkal kapcsolatos energiabiztonsági kérdések széleskörű és konstruktív megvitatására. A konferencia a palagáznak, mint az energiapiacokat alapjaiban átrendező változásnak transzatlanti dimenzióit, valamint az energiapiacok és a geopolitikai helyzet ezzel összefüggő változásából fakadó kormányzati kihívásait járja körbe. A konferencia második napján a résztvevőknek a kisebb munkacsoportokban lehetőségük lesz még alaposabban körbejárni egy-egy témakört.

Helyszín: Auditorium, Közép-európai Egyetem (CEU), Budapest V., Nádor u. 9.
Időpont: május 12 csütörtök 14.00 órától 17.00 óráig

• Amennyiben részt kíván venni kérjük regisztráljon (rulli@ceu.hu ) Köszönjük.
• Az esemény angol nyelvű, tolmácsolást nem biztosítunk.

A konferenciát John Shattuck, a Közép-európai Egyetem elnök-rektora nyitja meg, akinek bevezetőjét Nick Butler, King’s Policy Institute, elnök, King’s College London/ BP Stratégia- és szakpolitikai fejlesztés csoport volt alelnök (Former Group Vice-President for Strategy and Policy Development) megnyitó előadása követi. A moderátor Wolfgang Reinicke (igazgató, Global Public Policy Institute) lesz. A panelbeszélgetést Andreas Goldthau, a CEU Közpolitikai tanszékének professzora moderálja. A panel tagjai: Melanie Kenderdine, ügyvezető igazgató (Executive Director), MIT Energy Initiative; Cho Khong, vezető politikai elemző (Chief Political Analyst), Shell; Paul Stevens, vezető kutató (Senior Research Fellow), Chatham House, London/Emeritus Professzor (Emeritus Professor), University of Dundee; és László Varró, a gáz, szén és erőpiacok diviziójának vezetője (Head of Gas, Coal and Power Markets Division), International Energy Agency.

Bővebb információért és a regisztráció kapcsán keressék
Rüll Ildikó sajtó- és pr koordinátort. Telefon: 327-3800, e-mail: rulli@ceu.hu  

Háttérinformáció:
Az elmúlt öt év során a gázpiacok jelentős változáson mentek keresztül. A fennálló pénzügyi és gazdasági válság okozta akadozó kereslet egybeesik a nem konvencionális földgáz kínálatának növekedésével. Ez utóbbit leginkább az Egyesült Államok növekvő „shale gas” (palagáz) előállítása okozza. Mindez nagyban átformálta a természetes gáz piacát, és nagy jelentőséggel bírhat az energia szerződésekre, energiapiaci struktúrákra és az energiabiztonságra a természetes gáz terén.
Európában az átirányított cseppfolyósított földgáz (Liquefied Natural Gas (LNG)) szállítmányokat – amelyek eredeti rendeltetési helye a mostanra telítetté vált amerikai piac volt – egy meglehetősen depresszív kereslet fogadta 2008 végén. Ennek eredményeképpen a gázpiacok puhává váltak, helyettesítve egy erős kínálat dominálta piacot, amely meglehetős (piaci) befolyást biztosított a múlt évtized első felében olyan gáz exportőröknek, mint Oroszország. Napjainkban a hosszú távú take-off szerződéseket felülvizsgálják, ezzel helyet adva rövidtávú szerződéseknek és spot ügyleteknek. Továbbá, a nyugat-európai vásárlók nyomására az Európába szállító fő exportőrök részben sokkal alacsonyabb spot árakat kezdtek el használni refernciapontként a megszokott olajárfolyam helyett. Végül pedig, Oroszország, az egykori domináns ellátó, folyamatosan veszít a piacu részesedéséből az európai fogyasztói piacokon. Ezek az eltolódások vezettek oda, hogy megfigyelők a palagázt „tenger változásnak” („sea change”) nevezték el az európai energiabiztonság területén.
Világviszonylatban, a gázpiacok valószínűleg mélyebben integrálódnak. A természetes gáz a szállítás költségeinek és nehézségeinek eredményeként, a mai napig olyan árucikk maradt amellyel regionálisan kereskednek; ezáltal a természetes gáz kereskedelmét nagyrészt az atlanti medence (Európát beleértve) térségére és az ázsiai—csendes-óceáni régióira szorítva. Ennek ellenére a legutóbbi fejlemények arra engednek következtetni, hogy a spot árak (pl. az Egyesült Államokban található “Henry Hub”) hajlamos egyre növekvő mértékben befolyásolni a piaci fejleményeket más világtájakon (pl. az Egyesült Királyságban az NBP), az LNG kereskedelemnek eredményeként. Az integráltabb piacok likviditás és árazás tekintetében ajánlhatnak lehetőségeket, habár ezek újabb kockázatfaktorokkal járhatnak.
Ilyen kockázat lehet a szeszélyesebb spot piacok hatására megnövekedett árfluktuáció, a globalizálódó gázpiacok legalábbis részben lehetséges kartellizálódása, illetve a kulcsfontosságú előállító országok befektetésösztönzéssel kapcsolatos problémáik. Összegezve elmondható, hogy a nemzetközi gázüzlet struktúrájának változása számos kritikus politikai és gazdasági kihívást vet fel, amelyek alapos figyelmet igényelnek, nem utolsó sorban az Atlanti Szövetség részéről.