Rendkívüli időjárási események és társadalmi rugalmasság 2012 nyarán

Az MTA TK Szociológiai Intézet és a Klímabarát Települések Szövetsége Rendkívüli időjárási események és társadalmi rugalmasság  2012 nyarán  címmel előadóülést szervez, amelyre tisztelettel meghívjuk Önt.

Az ülés időpontja: 2012. október 1. (hétfő) 10:00 óra
Helyszín: az Országos Meteorológiai Szolgálat földszinti díszterme Budapest II., Kitaibel Pál utca 1.

PROGRAM

10:00 Megnyitó
10:05 A Klímabarát Települések céljai Antal Z. László – Klímabarát Települések Szövetsége
10:10 Az elmúlt nyár értékelése a mérési adatok tükrében Lakatos Mónika – Országos Meteorológiai Szolgálat, Éghajlati Osztály
10:25 Kérdések
10:40 2012 nyara – látható- és UV-szűrőn keresztül Tóth Zoltán – Országos Meteorológiai Szolgálat, Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály
10:55 Kérdések
11:10 Kitekintés – a jövőben várható tendenciák  Szabó Péter – Országos Meteorológiai Szolgálat, Éghajlati Osztály
11:25 Kérdések
11:40 A társadalmi rugalmasság akadályai Antal Z. László – MTA TK Szociológiai Intézet
12:10 Hozzászólások, zárszó

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Kérjük, hogy érdeklődését jelezze az alábbi címen: szovetseg@klimabarat.hu

Rendkívüli időjárási események és társadalmi rugalmasság 2012 nyarán előadások tartalmi kivonata

Lakatos Mónika: Az elmúlt nyár értékelése a mérési adatok tükrében
Előadásunkban áttekintést adunk a mögöttünk hagyott nyár hőmérsékleti és csapadék viszonyairól. Az idei nyár bővelkedett szélsőségekben, a méréseink szerint 1901 óta a második legmelegebbnek adódott az Európa szerte emlékezetes 2003-as nyár után. A május eleji hőségperiódust követően három hőhullámot is átéltünk a nyár folyamán. A budapesti mérések szerint több mint három hetet tesz ki a nyárból a 27 °C fölötti hőmérsékletekkel jellemezhető időszak. Nyárra a rendkívül száraz március miatt kiterjedt területeken alakult ki jelentős csapadékhiány. Súlyosbította a helyzetet, hogy idén nyáron az augusztusi csapadék is elmaradt.

Tóth Zoltán: 2012 nyara – látható és UV-szűrőn keresztül
A Napból érkező elektromágneses sugárzás mennyiségének pontos ismerete a földi atmoszféra működésének vizsgálata szempontjából alapvető fontosságú. A légköri energetikában a látható és az infravörös tartománynak van kiemelt szerepe, ugyanakkor a jóval kisebb mennyiségben beérkező UV tartomány a bioszférára gyakorolt hatása miatt kulcsfontosságú. Az előadásban áttekintjük, milyen volt 2012 nyara a légkörben legnagyobb mennyiségben közlekedő látható tartomány, illetőleg a káros UV sugárzás tekintetében. A mért adatok elemzéséből kiderül, hogy 2012 nyara, sőt az év eddig eltelt része is, a beérkező sugárzást figyelembe véve több szempontból rekordot döntött. A tapasztalt jelenség lehetséges okairól is beszélünk, és tesszük ezt annak tükrében, hogy az UV sugárzás az utóbbi másfél évtizedben a növekvő ózontartalom mellett is növekedést mutatott, nemcsak hazánkban, hanem világszerte.

Szabó Péter: Kitekintés – a jövőben várható tendenciák
Az előadásban ismertetjük az éghajlati rendszer jövőbeli viselkedésének leírására szolgáló éghajlati modellezés módszertani alapjait, külön kiemelve a modellszimulációk bizonytalanságait. Bemutatjuk a következő néhány évtizedben és az évszázad végéig Magyarországon várható változásokat az Országos Meteorológiai Szolgálatnál alkalmazott regionális klímamodellek eredményei alapján, s utalunk a modelleredmények felhasználási lehetőségeire.

Antal Z. László: A társadalmi rugalmasság akadályai
Minden társdalom fennmaradása szempontjából alapvető fontosságú kérdés, hogy az adott társdalom hogy tud alkalmazkodni a természeti körülményekhez és azok változásaihoz. Az elmúlt évtizedekben számos olyan tudományos eredmény született és számos olyan természeti jelenséget figyelhettünk meg közvetve vagy közvetlenül, amelyek azt jelezték számunkra, hogy a természetben jelentős változások történnek. Az idei nyár is számos ilyen értelmű üzenetet hozott számunkra. Előadásomban néhány nyári esemény elemzésével mutatom be azt, hogy jelenleg a társadalom alkalmazkodóképességének milyen akadályai vannak.

A Klímabarát Települések Szövetségének céljai és eredményei

A természetben tapasztalható változások az elmúlt években Magyarországon is egyre jelentősebb mértékben befolyásolták és várhatóan a jövőben is befolyásolni fogják a városok és a falvak mindennapi életét. Ezért fogalmazódott meg az a javaslat az MTA Szociológiai Kutatóintézetében 2005-ben, hogy a hazai településeken is készüljenek helyi szintű éghajlatváltozási stratégiák. 2006-ban Tatabánya, Pomáz és Hosszúhetény önkormányzata elhatározta, hogy a helyi lakosok és az MTA Szociológiai Kutatóintézet szakmai támogatásával elkészíti a saját éghajlatváltozási stratégiáját. 2007-ben Pilis és Albertirsa is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez és így már az ő részvételükkel együtt alakult meg a Klímabarát Települések Szövetsége.

A Szövetség célja, hogy Magyarországon minél több településnek legyen saját, szakmailag megalapozott klímastratégiája, amely elősegíti a helyi klímaprogramok megvalósítását, és az is, hogy a klímabarát települések között szoros együttműködés alakuljon ki.

A Szövetségének jelenleg a következő 19 település a tagja: Albertirsa, Alsómocsolád, Balatonfőkajár, Eger, Hosszúhetény, Kecskemét, Küngös, Pilis, Pomáz, Szekszárd, Szügy, Tatabánya, Tápióbicske, Tápiószentmárton, Vác, Vecsés és a Főváros XII. és XIV. kerülete.

A következő három helyi közösség pedig a pártoló tagja a Szövetségnek:
Wekerle Társaskör Egyesület, Nyék-Kurucles Egyesület, GreenDependent Egyesület

A Szövetség eddigi eredményei megismerhetők a „Klímabarát települések – elmélet és gyakorlat” című könyvben (Pallas Kiadó, Budapest, 2008), „Az Éghajlatváltozás és a helyi szintű cselekvés lehetőségei” (2008) című kiadványban, a Klímabarát Hírlevél eddig megjelent 31 számában, a Szövetség honlapján www.klimabarat.hu és az egyes települések, vagy a településeken megalakult klímakörök saját honlapjain.

A Klímabarát Települések Szövetségéhez tartozó településeken az elmúlt években számos olyan programot dolgoztak ki a klímakörök munkájában résztvevő helyi lakosok a felkért szakemberek közreműködésével és az önkormányzatok támogatásával, amelyek a természet változásaihoz való helyi szintű alkalmazkodást segítik elő.

Az ökológiai kockázatok olyan különleges feladatot jelentenek számunkra, amellyel néhány település és helyi közösség nem képes megbirkózni. A Szövetség ezért tudatosan keresi a kapcsolatot azokkal az önkormányzatokkal és helyi közösségekkel, amelyek részt kívánnak venni abban a küzdelemben, amelynek célja a természet és a társadalom közötti harmónia helyreállítására.