Hirdetés

Akkumulátorgyári tájkép VI. – Szerves rákkeltők (No13)

A nikkel- és kobaltsók rákkeltésén túlmenően kisebb mennyiségben használt egyéb szerves-alapú rákkeltők fordulnak elő a gyártás során. Ezek kifejezetten a munkásokat veszélyeztetik. Világosan kell látnunk, hogy a veszély önmagában potenciális. Bekövetkezte annak valószínűségétől függ, azaz védőruhákkal, légzésvédő maszkokkal, gépesített kezeléssel ezen sokat lehet javítani. Ezért nagyon fontos a környezetanalitikai monitorozás (kibocsátás gyakori ellenőrzése, esetleges tűz-… Tovább »

Akkumulátorgyári tájkép V. – N-metil-pirrolidon (No12)

Szerves vegyületek toxikológiája bonyolultabb, mint a szervetleneké, hiszen itt közbenső termékek és metabolitok keletkezhetnek, amelyek esetleg veszélyesebbek, mint a kiindulási vegyület. A jelen áttekintés ezekre a jelenségekre csak részben térhet ki.

Akkumulátorgyári tájkép IV. – Nikkel, kobalt és mangán (No11)

A Debrecenben létesítendő kínai CATL gyár 60-oldalas biztonsági dokumentációja több helyen említi meg a nikkelvegyületeket. Megtudhatjuk, hogy a lítium-nikkel-kobalt-mangán-oxid (tárolt tömeg 1.695 tonna) mennyisége is átlépi a H2, Seveso-osztály felső küszöbértékét, ami 200 tonna (23. oldal).

Akkumulátorgyári tájkép III. – Lítium (No10)

A mai autóakkumulátorokban meghatározó mennyiségben fordul elő lítium. A lítium a természetes módon bepárlódó, kiszáradó, hajdani tengeröblökben fordul elő. Bányái felszíni bányák. Nem gyakoriak, ezért a lítium világpiaci ára igen magas.

Akkumulátorgyári tájkép I. – (Mes)e-autó (No8)

Az akkumulátorgyárakról szóló sorozatom célja, hogy az elektromos autók problematikájának 22-es csapdaszerűségére egyszerűen rávilágítsak. Ma kétféle végletes álláspontról olvashatunk és ezek politikai hívei egymást győzködik. Érdemes már az elején megjegyezni, hogy a környezetegészségügy nem a politológiai tudományok része, hanem a természettudományoké, s benne a környezetanalitika, ökotoxikológia és egészségtudományok szava a mérvadó. Mások csupán gazdasági érdekeket… Tovább »

Mérhetetlenül zöld – Hajrázás (No7)

Nagy István balkonméhész és műfecskefészek-szerelő nálunk az agrárminisztérium vezetője és teljesen mellékesen a környezetvédelmi árnyékbársonyszéké is. Mond néha furcsaságokat. Például bemutatkozásakor azt, hogy a mezőgazdasági géntechnológia nem ördögtől való, ami teljesen igaz és már elődje Gráf József is bátorkodott ezt megjegyezni.

Egérárpa és pipacs – Kaszálás vegyvédelmi ruciban (No6)

Talán ripacs – mondta csöppet elgondolkodva Balázs, aki korábban dárdásnak gondolta a mártást, mert, mint mondta (nagyon is hihetően) ez utóbbinak nincs semmi értelme. Ehhez egészen ötéves koráig tartotta magát, aztán elfogadta a többségi álláspontot. Darvas Béla blogbejegyzése.

A CBD műmájerei – Arcképcsarnok II. (No5)

A Rubber Dodo Award nevű díjat a Center for Biological Diversity (CBD) előzetes szavazás után osztja ki (a CBD tagjainak száma a milliót meghaladja), és a citromdíjféleségek egyik altípusa. Az eddigi díjazottak listája 2. rész:

A CBD műmájerei – Arcképcsarnok I. (No4)

A Dodó (revisited) név kétségtelenül a Rubber Dodo Award (RDA) példáján keresztül választotta a Dodó (Raphus cucullatus) nevet, amely óriásgalamb-féle a XVII. században pusztult ki Mauritiuson bizonyítva az ember (Homo stupidus, sin. Homo sapiens) természetvédelmi tudatlanságát. Díjazottjai között meglehetősen sok amerikai politikust találunk, akiknek az élővilágra való rálátása hagy maga után nem is kevés hiányérzetet.… Tovább »