A Kárpát-medencét ma kultúrtájak uralják, ami különösen az Alföld lecsapolt és szabályozott árterein szembetűnő. A Kárpát-medencei vízgyűjtő a magyarok megtelepedéséig.
Jöttünk, láttunk, visszacsinálnánk 1.
Milyen volt az Alföld vízrajza a szabályozások előtt? Pocsolyatérkép legendája című írásomban bemutattam, hogy ez a népszerű Kárpát-medence térkép nem ábrázolja hitelesen az Alföld természetes vízrajzi állapotát. Egy olyan kort mutat (17-18. század), amikor már jelentős átalakulások történtek.
A pocsolyatérkép legendája
A hazai természetvédők egyik gyakran hivatkozott dokumentuma a pocsolyatérképként emlegetett ábra. Legyen az a klímaváltozás miatt aggódó laikus vagy vízgazdálkodással foglalkozó profi kutató, nem megkerülhető ez a térkép. Toposzként kíséri végig a vízzel és a klímaváltozással kapcsolatos vitákat és hangos megnyilvánulásokat.
A jégkorszak emblematikus virága
A magcsákó (Dryas octopetala) igazi arktikus-alpesi növény, amely az északi félteke sarkvidéki tájain általánosan elterjedt. Skandináviától, Szibérián és Alaszkán át Grönlandig sokfelé találkozhatunk vele. Európa alpesi tájain sem számít ritkaságnak, a sziklás helyek és kőfolyások jelentik a menedékét az utolsó jégkorszak óta.
Jakab Gusztáv
Jakab Gusztáv blogja
Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének oktatója, biológus, botanikus, a földtudományok doktora. Szakterülete az őskörnyezeti és környezetrégészeti kutatások, az utóbbi években a középkori vízgazdálkodás történetével és környezeti hatásaival foglalkozik. További fontos kutatási témája a Kárpát-medence növényvilága, különös tekintettel a Tiszántúl és Erdély területére. Természetfotós, környezetvédelmi újságíró, a Földgömb magazin állandó szerzője. Fotóin és írásaiban gyakran megjelennek a Kárpát-medence természeti értékei, a környezeti hatások, különös tekintettel a klímaváltozásra.
A szerző Facebook profiljaA szerző blog nyitólapja