“Zöldülő” köztársasági elnökünk indoka: “Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása.” Az Együtt az ombudsmanhoz fordul. Vissza múltba: a Fidesz perel a paksi bővítés titkaiért.
Áder Jánosnak nincsenek aggályai a paksi bővítés pénzügyi részleteit elfedő, harmincéves titkosítással kapcsolatban, ezért hamar alá is írta a törvényt. Az utóbbi időben magát zöldítő köztársasági elnök most mégis öngólt lőtt, mivel a paksi ( drága, korrupt, és veszélyes ) nukleáris gigaberuházás a megújuló energiaszektort évtizedekre teszi tönkre.
A hír előzménye, hogy a TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, március 3-án az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot.
A köztársasági elnök ma hajnalban juttatta el erről szóló közleményét az MTI-be, melyet "a polgárok biztonsága a legfontosabb" címmel honlapjára ma 10.30-kor tett ki. :
"Egy atomerőmű nem biciklitároló, ezért terrorizmussal fenyegetett világunkban nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükséges egy atomerőmű építésével és működésével kapcsolatos adatok védelme, titkosítása. Fontos ugyanakkor, hogy csak a magyar polgárok biztonságát és az erőmű biztonságos működését garantáló információk élvezzenek titokvédelmet.
Az Országgyűlés által e tárgyban hozott törvény alkotmányosságának vizsgálatát erre való tekintettel végeztem el. Megállapítottam, hogy a jogszabály nem ütközik sem hazánk Alaptörvényébe, sem a jogalkotási törvény előírásaiba. A mindenkori köztársasági elnöknek nincs alkotmányos lehetősége arra, hogy saját kénye-kedve szerint, netán mások szempontjait előtérbe helyezve vagy hatáskörét bármely módon túllépve mérlegelje egy, az Országgyűlés által elfogadott törvény aláírását. Mindezt magamra nézve is kötelezőnek tartom, így ezúttal is ezzel összhangban hoztam meg döntésemet."
2015 január 5. Áder János bejelenti a Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság létrejöttét. A hivatal vezetője Kőrösi Csaba korábbi ENSZ- nagykövet.
Az Országgyűlés március 3-án 130 igen, 62 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg. A törvény egyáltalán nem felel meg Áder kívánalmainak. Hiszen a jogszabállyal nemcsak beruházás kivitelezésével kapcsolatos vállalkozói szerződések, műszaki részletek maradnak a nyilvánosság elől elrejtve, hanem az orosz–magyar alku részleteit, az előkészítéshez kapcsolódó hatástanulmányokat és adatokat sem ismerhetjük meg 30 évig.
Az Együtt az ombudsmanhoz fordul
Az Együtt ombudsmanhoz fordul, hogy Székely László kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a paksi bővítés egyes adatait harminc évre titkosító törvény megsemmisítését. Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt politikusa és Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke ma ezt arra reagálva közölte, hogy Áder János aláírta az Országgyűlés által múlt héten elfogadott jogszabályt.
Az Együtt politikusai közleményükben hazugnak és cinikusnak minősítették Áder érvelést, mondván, az objektumvédelmi és technológiai szempontból titkos információk nyilvánosságát senki nem követeli.
Emlékeztettek arra, az Együtt korábban nyílt levélben kérte Áder Jánost, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert a beruházás gyakorlatilag teljes dokumentációjának titkosítása szerintük ellentétes az alaptörvénnyel. Az ellenzéki párt szerint "Áder János ismét bebizonyította, hogy nem több egy fideszes kádernál, és soha nem is tud átlépni saját árnyékán".
Áder szerint a világ:
Vajon miért a biciklitárolóhoz hasonlította Áder az atomerőművet?
Lehet hogy így jelezte, hogy az emberek, vagyis mi túl buták vagyunk az atomerőműhöz.
Ugyanis ez a hasonlat már szerepelt egy regényben:
A Fidesz perel a paksi bővítés titkaiért
Nem mindennapi kordokumentumra lett figyelmes az index: most elő: a nepszava.tumblr.com túrt elő egy 1994-es cikket a Népszavából, amiben az akkori Fideszen belüli atompárti és atomellenes lobbi háborújáról volt szó. (Külön érdekesség, hogy a cikkben az a kifejezés szerepel, hogy zöldlobby, ráadásul toldalékolva: zöldlobbyja.) Az alapkonfliktusban még nincs semmi meglepő. Rónaky József, a Fidesz paksi képviselőjelöltjének nem tetszett, hogy Illés Zoltán szerint elegendő az országban megtermelt villamosenergia, nincs szükség újabb blokk megépítésére. A megalapozatlan állítások könnyen elfordíthatják tőlem az erőműben dolgozó szavazóimat – foglalta össze problémáját Rónaky, aki kijelentette: ha bejut a parlamentbe, ott is hangoztatni fogja a véleményét, mert, és most figyeljenek: Orbán Viktor szerint a Fidesz egy olyan párt, ahol helye van a vitáknak.
Kicsit ugorva az időben, Rónaky később az Országos Atomenergiai Hivatal főigazgatója lett (nemrég ment nyugdíjba), Illés Zoltánből pedig környezetvédelmi államtitkár lett. Illés mindent megszavazott a Fideszben, amit meg kellett, kivéve a paksi bővítést, amivel kapcsolatban el is mondta, hogy nem ért vele egyet. Ez pedig annyira tetszett a vitákat szerető Orbánnak, hogy nem is szavazott tovább bizalmat Illésnek a tárca élén.
És akkor vissza 1994-be. A cikk azzal zárul, hogy a fideszesek választ kaptak az Országos Atomenergiai Bizottságtól egy új atomerőmű építését firtató kérdésükre. Ám a választ hiányosnak találták, ezért nem tartották kizártnak, hogy polgári peres úton próbálkoznak hozzáférni a közérdekű adatokhoz.
