Egy kisebb jégkorszak vetett véget az Oszmán Birodalom tündöklésének és járult hozzá a tizenöt éves háború 1606-os lezárásához egy most publikált kutatás szerint.
A Magyar Királyság területén 1593 óta zajlott a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása, amikor a főként az Oszmán Birodalom szívében, a Földközi-tengeri térség keleti területén uralkodó szélsőségesen hideg és száraz időszakok közvetetten véget vetettek a harcoknak – állítja a Human Ecology című szaklapban megjelent tanulmány.
Az időjárás-változás, amely a 14. századtól az úgynevezett középkori meleg periódus után az átlaghőmérséklet jelentős csökkenését hozta magával, Európa lakossága számára is sok szenvedést hozott, az Oszmán Birodalomban azonban még erősebb hatása volt, mert ott ezt megelőzően nagy népességnövekedés következett be.
Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Középkorkutató Intézetének tudósa, Johannes Preiser-Kapeller vezetésével a kutatócsoport történelmi és régészeti információk mellett sok új természettudományos adatot vizsgált, például évgyűrűelemzések eredményeit vagy a Közel-Kelet cseppkőbarlangjainak "klímaarchívumait". Ezek segítségével nagy pontossággal következtetni lehet arra, hogy adott időszakban milyen klíma volt a jellemző.
Európával ellentétben, ahol a "kis jégkorszak" okozta ellátási válságot a boszorkányégetések elszaporodásával és a vallásháborúkkal is összefüggésbe hozzák, a változásoknak az Oszmán Birodalmat érő hatásairól eddig kevesebbet lehetett tudni – mondta el Preiser-Kapeller, aki szerint felmerül az a kérdés is, hogy az oszmánok vajon miért nem tudtak profitálni Európa akkori legyengüléséből. "A válasz: mert más politikai tényezők mellett a klímaváltozás is sokkal erősebben érintette őket" – mondta a szakértő. Az, hogy 1600 körül jelentős krízist éltek meg éhínségekkel és az úgynevezett Celali-felkelésekkel, ismert tény, de hogy ebben milyen szerepet játszott az éghajlat, arról korábban keveset lehetett tudni.
Preiser-Kapeller szerint az új kutatás kevés kétséget hagy afelől, hogy szoros volt az összefüggés. Mint Preiser-Kapeller kiemelte, felerősítette a krízist, hogy a régióban korábban nagyon kedvező körülmények uralkodtak. A klíma változása nyomán a megnövekedett lakosság már alig jutott táplálékhoz, az államapparátus és a katonaság túlméretezettnek bizonyult a megváltozott körülmények között.
