Egy váci vállalkozó többektől, így a helyi önkormányzattól is földeket vásárolt, hogy ott lovardát létesítsen. A lovastanya helyett most repülőteret épít. A civilek kérvényezték a terület helyi védetté nyilvánítását is. Ennek ellenére a jegyző továbbra sem tett jogi lépéseket a természetrombolás, és az engedély nélküli építkezés ellen.
Szomorú napra ébredtek 2011 október elején azok a helyi civilek, akik szívükön viselik környezetük természeti és kulturális értékeit, örökségeit. A Pest megyei Rád határában nehéz földmunkagépek 50-200 cm mélyen távolították el a termőföldet egy olyan területről, ami sok védett növény- és állatfajnak ad otthont. Maga a terület is Európai Uniós szintű Natura2000 védelem alá helyezett területek közvetlen közelében fekszik, a tervezett országos jelentőségű Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzet pufferzónájában. Másrészt kulturális örökségünknek is szerves része: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhely.
A történet mintegy fél évvel korábban kezdődött, amikor egy tehetős váci vállalkozó többektől, így a helyi önkormányzattól is földeket vásárolt azzal a céllal, hogy ott lovardát építsen. Ez ellen senkinek sem volt kifogása, mivel az önkormányzat hosszú távú terveiben amúgy is egy rekreációs központ, konkrétan halastó kialakítása szerepelt. Csak egy májusi képviselőtestületi ülésen derült ki, hogy a vállalkozó az önkormányzatot becsapva és megtévesztve valójában sportrepülőteret akar itt létesíteni. A testület erre válaszul egyhangú határozatot hozott arról, hogy a reptér kialakítását a helyi rendezési tervre, az építési szabályra és a lakossági tiltakozásra tekintettel ellenzi. Ezzel a testületi döntéssel felfegyverkezve kereste meg az önkormányzat a szakhatóságokat is, hogy érdeklődjön arról, hogy ők tudnak-e a repülőtér létesítésének szándékáról. A hatóságok azt írták vissza, hogy nincs előttük a repülőtérre vonatkozó engedélyezési eljárás folyamatban.
Rád előtte – utánaEzek után szembesültek a fent említett civilek azzal, hogy a beruházó – engedélyek nélkül is – megkezdte az építkezést. A terület egyébként egy patak mellett fekvő, néhol vizenyős rét, mely olyan védett fajoknak ad otthont, illetve táplálkozóhelyet, mint az agárkosbor, tavaszi hérics, szarvasbogár, fecskefarkú lepke, kardoslepke, kétéltű- és hüllőfajok, kis és nagy kócsag, fehér és fekete gólya, darázsölyv, hamvas rétihéja, kerecsensólyom, haris, piroslábú cankó, füleskuvik, gyurgyalag, hogy csak néhányat említsünk. A munka során nem csak a gyepet távolították el kb. 1 ha területről, hanem illegálisan, engedély nélkül számos idős fát is kivágtak.
A község polgármesterének és jegyzőjének szóban bejelentettük a földmunkák elkezdését és emellett a helyi civilek elkezdtek beadványokat írni: elsőként a KÖTEVIFE reagált és november 9-én kiszálltak a helyszínre, majd 17-én az Állami Erdészeti Szolgálat munkatársa mérte fel a természetpusztítás mértékét. A civilek kérvényezték a terület helyi védetté nyilvánítását is. Ennek ellenére a jegyző továbbra sem tett jogi lépéseket a természetrombolás és az engedély nélküli építkezés ellen, mivel szerinte elégséges az, ha a Zöldhatóság intézkedik, másrészt az önkormányzat tiltó határozatát is megfelelő védelemnek gondolja a természetkárosítás ellen. Láthatjuk, hogy ez nincs így, a gépek azóta is, több mint egy hónapja folyamatosan dolgoznak.
A tervezett beruházásról tudni lehet, hogy az nem lesz a falu hasznára, hiszen a beruházó már a májusi képviselőtestületi meghallgatáson elmondta, hogy sem munkalehetőséget, sem más előnyt nem tud ígérni a községnek, a repülni vágyók pedig a repülőtérre jönnek, s nem a faluban fognak turistáskodni, vásárolni vagy megszállni (ezek azok a szempontok, amik alapján egy hasonló beruházás egy község szempontjából esetleg hasznos lehet). Ezzel szemben biztos, hogy részük lesz zajszennyezésben, légszennyezésben és ingatlanjaik is jelentős értékcsökkenést fognak elszenvedni – ugyan ki az, aki egy reptér mellett akar majd házat venni?
További probléma, hogy a természetkárosítás és környezetszennyezés velejárójaként megváltozik a falu határának eddigi természetes, érintetlen környezeti képe, a növényfajok mellett visszaszorulnak majd az állatok is, hiszen ők sem szeretik a zajt, a szennyezést.
Amint már említettük, a terület egy vízfolyás, Vác büszkesége, a Gombás-patak mellett húzódik: tavasszal-nyáron a patak kicsit lejjebb kiönt és kitűnő vadászterület a gólyáknak, ugyanakkor élettér a kétéltűeknek. Mi lesz, ha a repülőtéren tárolt benzineshordók megsérülnek és szennyezni fogják a patakot?
Most a reggel munkába járók gyakran látnak fácánt, őzet a barázdák között, egerészölyvet az út menti fákon, karókon. Ezek az állatok is el fognak költözni, szegényebb lesz azoknak az környezete, akik azért utaznak gyakran napi három órát a munkahelyükre, mert legalább otthon szeretnének a természet közelében élni.
Rád lovarda vagy reptér?
Ha szeretne és tudna segíteni a rádi civileknek, vagy csak több információt szeretne, keresse fel honlapunkat:
http://nemrepulunk.freewb.hu
Rád, 2012. január 9.
