Semmiféle fakitermelés nem tervezhető a Csarna-völgyben – jelentette be Fazekas Sándor. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a vidékfejlesztési miniszter beszélt arról is, újabb 600 millió forintot biztosított a kormány a vélhetően zsebszerződések útján külföldiek tulajdonába került védett termőföldek visszaszerzésére.
Fazekas Sándor a Börzsöny északi részén található Csarna-völgyben tett látogatásakor elmondta, az erdő és élővilágának megóvása érdekében ezután semmiféle fakitermelés nem tervezhető ezen a több mint ezer hektáros területen. Ez a vidék a Börzsöny szíve. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságon mintaszerű természetvédelmi munkát végeznek. Lehetővé teszik számunkra, hogy az országban egyedülálló természeti értékek sokáig fennmaradjanak – hangsúlyozta a miniszter.
Korábban nagy mennyiségű fakitermelésről szóló híresztelések kaptak szárnyra, holott a Vidékfejlesztési Minisztérium mindvégig elkötelezett volt a természetvédelmi érdekek és a terület értékeinek megőrzése mellett. A Csarna-völgyi erdők védelmét a miniszteri döntésnek megfelelően a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az állami tulajdonban lévő Ipolyerdő Zrt. a jövőben különböző pályázati lehetőségek felhasználásával élőhely megőrzési, fejlesztési programokkal, valamint megfigyelő rendszerek működtetésével együttesen fogják megóvni.
A miniszter azt is bejelentette, a kormány újabb 600 millió forintot különített el olyan földterületek visszaszerzésére, amelyek vélhetően zsebszerződések útján kerültek külföldi kézbe. A rendelkezésre álló összegből 9 nemzeti parkban mintegy 1000 hektárnyi védett termőföld kerülhet állami tulajdonba még ebben az évben. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban a felhasználható összeg várhatóan 40 millió forint lesz, amelyből 40-50 hektárnyi területet tud majd állami tulajdonba venni az igazgatóság.
Csarna-völgy: vadon vagyon
A Duna-Ipoly Nemzeti Park a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzet és az Ipoly érintett szakaszainak és ártereinek összekapcsolásával jött létre 1997-ben. A park Magyarország egyik leggazdagabb élővilágú tájait, a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A több mint 60 ezer hektárnyi terület egyik legszebb része a Dunakanyar. A nemzeti park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. A természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajokból jelenleg 170 védett, és 10 fokozottan védett faj állománya ismert a nemzeti park területéről. A növényzet botanikai értékei között több olyan faj található, amelyek csak a Kárpát-medencében honosak. A börzsönyi pagony változatos élővilága több mint 700 védett és fokozottan védett állatfajnak ad otthont, köztük a hazánkban csupán néhány egyedet számláló hiúznak. De itt él a fekete gólya, a fehér hátú fakopáncs, a havasi cincér, a petényi márna, a kövi csík és a kövi rák is.
Kapcsolódó anyagok:
Nincs veszélyben a Csarna-völgy
