Sorozatban sértette meg az uniós jogszabályokat az Orbán-kabinet az új paksi blokkok fűtőanyag-beszerzéséről szóló megállapodás aláírásával. A lépéssel a kormány kettős csapdába manőverezte magát, amelyből nagyon nehéz lesz kijutnia.
A fűtőelem-beszerzésre vonatkozó uniós vétó (azaz a jóváhagyás hiánya) körüli hazai politikai értetlenséget részben az magyarázza, hogy a fejlemények csak az európai intézményrendszer és döntéshozatal pontos ismeretében válnak érthetővé. Az Euratom-egyezmény, amely az uniós alapszerződés része, aprólékosan szabályozza, hogy melyek azok a jogosítványok, amelyeket a nukleáris beruházásokkal és beszerzésekkel kapcsolatban egy tagállam az EU-ra ruház. Nem köztudott például, hogy az EU-n belül az Euratom rendelkezik a tagállamokban lévő hasadóanyag (így a nukleáris fűtőanyag) tulajdonjogával, és hogy minden olyan szerződést, amelyet egy tagállam egy EU-n kívüli (uniós szóhasználattal harmadik) országgal köt, az Euratom felügyeletét ellátó Európai Bizottságnak is alá kell írnia, anélkül a kontraktus érvénytelen. Az Európai Bizottság aláírása nem formális, valójában az uniós testület az egyik szerződő fél.
Az egyezmény szövege egyértelmű: nem a kész, aláírt dokumentumot, hanem a tervezetet kell bemutatni a bizottságnak, hogy csak olyan szerződés születhessen, amely mindenben megfelel az uniós előírásoknak. Azzal, hogy a magyar kormány az uniós illetékesek bevonása nélkül, titokban Moszkvában aláírta az üzemanyag-beszerzésre vonatkozó megvalósítási megállapodást, durván megsértette az Euratom-egyezményt. Hogy miért, azt egyelőre csak találgatni lehet. Az általunk megkérdezett szakértők szerint a kormány megpróbálta „átejteni”, az aláírt szerződéssel kész tények elé állítani az EU-t ugyanazzal a trükkel, mint amit az Orbán–Putyin-megállapodás aláírásakor a parlamenttel és a hazai közvéleménnyel eljátszott.
Lehetett ugyanakkor egy másik ok is – erre utalt a múlt héten a Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) piacfelügyeleti vezetője is: valószínűleg tisztában voltak vele, hogy olyan szerződést kötnek, amelyet a bizottság ebben a formában nem hagyhat jóvá.
Blokkolja a paksi bővítést az EU
Nem fogadta el az Európai Bizottság az új paksi blokkok üzemanyag-ellátásában a Roszatomnak monopóliumot biztosító szerződést. Ezzel patthelyzet alakult ki, a feloldása az orosz fél jóindulatán múlik, ráadásul az adott erőműtípushoz más cégeknek nincs fűtőelemük.
Az EU tavaly májusban elfogadott stratégiai dokumentuma, az Európai Energiabiztonsági Stratégia – amelyben a nyolc biztonsági pillér egyike az egyoldalú külpiaci függés csökkentése, a beszerzési források diverzifikálása – kiemelten foglalkozik a nukleáris fűtőanyagokkal és az ezen a téren is megmutatkozó orosz importfüggőség kockázatával.
„Külön figyelmet kell fordítani az unióban építendő, nem uniós technológiát felhasználó új atomerőmű-beruházásokra, azt biztosítandó, hogy ezek az erőművek ne csak Oroszországtól függjenek a nukleáris fűtőanyaggal való ellátást illetően: a fűtőanyag-ellátás diverzifikálásának lehetőségét minden új beruházás esetében feltételként kell szabni, amit az Euratom Ellátási Ügynökségnek kell biztosítania” – olvasható a stratégiában, ami megint csak félreérthetetlen utalás arra, hogy olyan atomerőművet, amely kizárólag orosz üzemanyaggal működik, az EU-ban nem lehet felépíteni. Márpedig – ahogyan azt szombaton az Indexnek nyilatkozva Aszódi Attila bővítési kormánybiztos is elismerte – a Paksra tervezett, egyelőre csak Oroszországban és Fehéroroszországban épülőfélben lévő VVER 1200-as reaktorhoz a Roszatomon kívül senki nem gyárt fűtőanyagot, és a típus alacsony elterjedtségét figyelembe véve kevéssé valószínű, hogy egy alternatív gyártó belevág a minimálisan három évet és horribilis kiadást igénylő fejlesztésbe.
Ez tehát egy kettős csapdahelyzet. Az EU nem fogadhatja el, hogy csak egy orosz cég lehet a fűtőelem-beszállító, másnak pedig nincs üzemanyaga a majdani paksi reaktorokhoz. Ha viszont a bizottság a nyilvánvaló jogsértéssorozat ellenére mégis akceptálná a már megkötött szerződést, az az egész ügyletet támadhatóvá tenné az Európai Bíróság előtt, további hosszas jogi procedúrának ágyazva meg. A fűtőelemek ügyében ugyanis nem kérdőjelezhető meg az uniós jog elsőbbsége: erre az esetre nem vonatkozik, hogy az Orbán–Putyin-megállapodás (a magyar joggal akkor még ellentétesen) minden jogvitát egy külföldi választott bíróság elé utalt – írta Hargitai Miklós a Népszabadságban.
Nemzeti sugárzásmentes jövő
A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika megalkotásának elsődleges célja, megfogalmazni a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos elvárásokat – áll Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter határozatijavaslat-tervezetben, amelyet tegnap nyújtott be a parlamentnek.
