Elkészült a Habitat for Humanity Magyarország 2014. évi jelentése a lakhatási szegénységről. Ma Magyarországon több millió embert érint a lakhatási válság: tízezrek élnek hajléktalanként és a hajléktalanság peremén, százezrek pedig zsúfolt, egészségtelen lakókörülmények között vagy hátrányos helyzetű térségekben. Az energiaszegénység által érintett családok száma is magas, többek közt a rossz minőségű, alacsony energiahatékonyságú ingatlanok miatt. Az elmúlt év kormányzati intézkedései nem segítettek, sokszor inkább fokozták a lakhatási szegénységet. Fotó: hajléktalankunyhó a Sas-hegyen.
Túl kevés az olcsó lakás
„Továbbra sincs mennyiségi lakáshiány, de a megfizethetőségi válság egyik fő megnyilvánulási formája, hogy vészesen kevés a megfizethető lakhatási lehetőség, vagyis az olcsó bérlakás. Eleve csak a lakosság 11%-a él bérelt lakásban, ami európai összehasonlításban nagyon alacsony arány, az uniós átlag több mint 30%.” – mondta el Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. A rendkívül szűkös, mintegy 115 ezer lakásból álló önkormányzati bérlakás-állománynak is csupán valamivel több, mint fele, 67 ezer volt kiadva szociális alapon.
Túl magasak a lakásfenntartási költségek
A megfizethetőségi válság másik árnyoldala a lakásfenntartási költségek túl magas aránya a háztartások jövedelméhez képest és az ebből következő egyre több családot érintő eladósodottság, valamint a lakásvesztés veszélye. A rezsicsökkentés ellenére a háztartások bevételeiknek még mindig jelentős hányadát, átlagosan 24,4%-át költötték lakásfenntartásra. A lakosság 11 %-a nem tudta megfelelően fűteni a lakását és közel negyede pedig hitel-, lakbér-, vagy közműtartozás miatt volt eladósodva. Ilyen körülmények között a kormány részéről nagyon kedvezőtlen lépés a mintegy félmillió, jellemzően alacsony jövedelmű háztartást elérő állami lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése. 2015. márciusától a kormány az önkormányzatok belátására bízza, hogyan pótolják a kieső támogatásokat.
A sérülékeny, kirekesztett csoportokat érinti a legsúlyosabban a válság
A sérülékeny társadalmi csoportok lakhatási helyzete továbbra is meglehetősen kilátástalan. A hajléktalan emberek kriminalizációja felerősödött, a szegénységben élő gyermekeket a jogi tilalom ellenére inkább kiemelik családjukból a családnak történő segítségnyújtás helyett.
A támogatások közel kétharmada nem a rászorulókat segíti
A központi költségvetés lakhatásra szánt kiadásai továbbra is nagyrészt a középosztály és a magas jövedelmű rétegek lakástulajdon-szerzését támogatják. Jóval nagyobb arányban kellene a kormánynak a lakhatási válsághelyzetben lévőket támogatnia, és a magántulajdonban lévő lakások nagyon magas aránya miatt inkább a bérlakások számának növelésére költenie. A lakhatási válság enyhítéséhez átfogóbb állami lakáspolitikai szerepvállalás szükséges.
Energiaszegénység, energiahatékonyság
Az energiaszegénységet hosszú távon fenntartható módon csökkenti a lakóépületek energiahatékony felújítása, ám ehhez elengedhetetlen a megbízható pénzügyi és intézményi támogatási rendszer kialakítása és fenntartása. 2014-ben a lakosság 11,2% nem tudta megfelelően kifűteni a lakását, míg a KSH és Energiaklub definíciója és kutatása alapján a háztartások ötöde tekinthető energiaszegénynek. Bár történtek előrelépések az épületek energiahatékonyságának javítása terén, problémák is merültek fel azok célzásával. Gondot jelent a rendelkezésre álló források bizonytalansága és szűkössége, illetve az, hogy az energiahatékonysággal kapcsolatos stratégiák és programok nem kezelik kellő célzottsággal és mélységgel az energiaszegénység problémáját.
A jelentés teljes változata itt található, a rövid pedig itt.
