A 2012-ben szigorított állatvédelmi törvény 2016. január 1-étől életbe lépő rendelkezései szerint egyáltalán nem szabad tartósan láncon tartani a kutyákat. A tilalom elsősorban a tanyavilágban és a kistelepüléseken élő szegényeket érinti, akiknél a kutya nem hobbiállat, hanem a házőrző szerepét tölti be.
Papp Viktória kutyakiképző, a kiskunfélegyházi kutyamenhely kuratóriumi tagja nol.hu-nak elmondta, hogy az állatvédelmi törvény szigorodásának egyrészt örülnek, másrészt tartanak attól, hogy kisvártatva rohamosan akarnak majd megszabadulni az emberek a kutyáiktól. Mint mondja, november és december folyamán eddig két kutyatartó hívta őket azzal, hogy inkább le akarják adni ebeiket, mert ilyen körülmények közt nem vállalják már őket. Főleg nehéz anyagi körülmények közt élő idős emberekről van szó, akikhez eleve nehezebben jutnak el az információk, beleértve az állatvédelmi szabályok szigorodását.
– A hobbiállattartás Budapesten és a nagyobb városokban szokás, vidéken, a kistelepüléseken és a tanyavilágban a kutya továbbra is munkaeszköz illetve a házőrző szerepét tölti be. Persze a láncon tartott kutya nem védi a házat, a lánc hossza kifigyelhető, mégis sokaknak biztonságérzetet nyújt az ugatás – magyarázza a kutyakiképző hozzátéve, hogy csak Kiskunfélegyházához 23 ezer hektárnyi tanyagazdálkodás tartozik, ennek rendszeres ellenőrzése és a bírságok kiszabása óriási feladat lesz az önkormányzatnak.
A szakértő úgy véli, természetes okokból is lesz majd egy türelmi időszak, mert a települések vezetőségének csak erre a feladatra új munkaerőt kell majd felvennie. A bírságolás megkezdésének halasztására az emberek tájékoztatása miatt is szükség lesz és időt kell hagyni az állattartóknak arra, hogy kerítést vagy szabványos kennelt építsenek, a láncaitól szabadult, rosszul szocializált kutya ugyanis elkóborol és veszélyes az emberre nézve.
– Szabványos kennel már néhányezer forintból építhető, de a kutyával foglalkozni is kell – figyelmeztet Viktória, aki az elmúlt 15 év alatt rengeteg olyan elhanyagolt állatot látott, akiknek már a húsába mart a nyakörv, akiket fojtogatott a lánc vagy annak rövidsége miatt a vizet sem érték el, éppen ezért örvendetesnek tartja a törvény szigorodását, de leginkább annak örülne, ha az emberek tényleg teljes felelősséggel és gondossággal bánnának az állataikkal.
Egy szinte alig betartható törvény ezt a hiányosságot nem fogja pótolni.
Januártól tilos láncra verve kutyát tartani, emlékeztetett a Delmagyar.hu is. Már a 2012-es állatvédelmi törvényt módosító kormányrendelettel is jelentősen szigorodtak a kutya- és egyéb állattartás szabályai, a 2016-tól életbe lépő rendelkezések szerint viszont egyáltalán nem lehet tartósan kiláncolni egy kutyát.
A láncon tartott kutya frusztrált és rettentő ingerszegény körülmények között él, amitől agresszívvá válhat – mondta a portálnak Keller Zoltán kutyakiképző, aki szerint két esetben szokás láncot alkalmazni: ha nincs vagy nem megfelelő a kerítés, vagy ha a gazda nem akar foglalkozni a kutyával, csak riasztóként használja. Egyik indok sem elfogadható, az állatok ugyanis szenvednek a láncon. A kutyakiképző szerint ma Magyarországon több tízezer kutya él láncon.
Ettől függetlenül Keller szerint nem fog érdemi változást hozni a szabályozás, hiszen a törvény miatt nem lesz több kerítés vidéken, de közben bűncselekményt fog elkövetni az, aki tartósan láncon tartja a kutyáját. Hogy mit jelent a tartós láncon tartás, és ezt hogyan állapítják meg, arról nem szól a kormányrendelet.