Az EU évekkel ezelőtt betiltotta a méhekre gyakorolt káros hatása miatt, a magyar kormány viszont a Greenpeace információi szerint átmeneti mentességet kért a neonikotinoidos növényvédő szerek alkalmazására. A zöldszervezet szerint érthetetlen a kormányzati hozzáállás, hiszen az érintett vegyszereket multinacionális cégek gyártják, az engedélyezéssel pedig a magyar méhészek és a mézexport érdekei sérülnek.
2013-ban tiltott be az Európai Bizottság három olyan növényvédő szert, amelyek az addig összegyűlt vizsgálati eredmények szerint felelőssé tehetőek a tömeges méhpusztulásokért. A német Bayer konszern által gyártott imidakloprid és klotianidin, illetve a kínai felvásárlás alatt álló svájci Syngenta által gyártott tiametoxám azóta ideiglenes tiltólistán van az EU-ban (mindaddig, amíg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, vagyis az EFSA vizsgálatai egyértelműen el nem döntik a kérdést, hogy túlélhetik-e az európai méhpopulációk, ha a három szer mégis használatban marad.)
Az akkori hírek szerint a magyar kormány már három éve is a betiltás ellen lobbizott, ami hatalmas felháborodást váltott ki a hazai méhészek körében. A Greenpeace által most megszerzett bizonyítékok alapján pedig az Orbán-kabinet 120 napos derogációt, azaz ideiglenes mentességet kért az idei termesztési szezonra az évek óta érvényben lévő tilalom alól. Az engedély 32 ezer hektárra szól, és a zöldszervezet arra figyelmeztet, hogy ekkora területen több kukorica- és napraforgó-vetőmag állítható elő, mint amennyit egy év alatt az egész országban elvetnek (az említett rovarölő szereket vetőmagok csávázására használják, és az említett számok alapján előfordulhat, hogy még évek múlva is olyan magot fognak vetni idehaza, amely a belőle kikelt növényen keresztül károsítja a méheket). (nol.hu)
A méhek hatékony védelme közös ügyünk
Nyilatkozat a neonikotinoid rovarölő szerekre kért magyarországi derogáció ellen, a méhek és az emberi egészség védelméért
Alulírottak azt kívánjuk, hogy a kormány tegyen meg mindent a beporzók és a hazai élővilág védelmében. Tiltakozunk ezért az ellen, hogy Magyarország 120 napos eseti engedélyt kért három olyan jelentős méhegészségügyi kockázatot jelentő rovarölő szerre, melyek használata jelenleg korlátozás alatt van az EU-ban. A neonikotinoid derogációja által érintett háromszor 32 000 hektáron több kukorica- és napraforgó-vetőmag állítható elő, mint amennyi egy év alatt az egész országban elvetésre kerül. Ez nagy veszélyt jelent a hazai méh- és beporzóállományra, így az egész élővilágra, és végső soron az élelmiszer-termelés biztonságára. A neonikotinoid rovarölő szerek korlátozását az EU 2013-ban vezette be eredetileg kétéves időtartamra, melyet ideiglenesen meghosszabbított 2015-ben. A korlátozás jövőbeli sorsáról azt követően döntenek, hogy elkészül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelentése.
Az EFSA jelenleg a tagállamok, méhészek, civilek és a további érintett szereplők által 2015. szeptember 30-ig benyújtott új tudományos kutatásokat és terepi információkat értékeli. Ebben a helyzetben felelőtlenség felmentést kérni a kérdéses vegyszerek tilalma alól. Az elmúlt három évben lefolytatott tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a korlátozás alatt álló három neonikotinoid rovarölő (az imidakloprid, a tiametoxám és a klotianidin) jelentős és nem kontrollálható veszélyt jelent a mézelő és vadon élő méhekre nézve.
Újabb kutatások szerint ezek a vegyszerek az ökoszisztémák szempontjából nélkülözhetetlen gyűrűsférgeket is súlyosan veszélyeztetik, valamint a vizi élővilágot is károsítják. A neonikotinoid csávázószerek megjelennek a csávázott növények guttációs cseppjeiben, és minden élőlényt károsítanak, amely ezekből iszik. A neonikotinoidok helyett a hazánkban és az Unióban egyaránt alkalmazott klórpirifosz sem számít alternatívának.
Kockázataira a civilek mellett tudósok és méhészek hívják fel a figyelmet évek óta, ugyanis a vegyszer nemcsak a méhekre veszélyes, de károsítja az emberi idegrendszert is. Az idén tavaszra kért derogáció helyett ezen vegyszerek korlátozása szolgálná a beporzók védelmét. Lehetséges gazdálkodni a méhekre veszélyes vegyszerek nélkül is. Azzal, hogy Magyarország időszakos engedélyt kért a korlátozás alatt álló rovarölő szerek használatára, semmibe veszi az uniós elővigyázatosság elvét is. Magyarország növényvédelmi irányítása évek óta a környezet-egészségügy jelzéseit figyelmen kívűl hagyó döntéseket hoz. Hazánk maximális derogációt kért korábban az atrazin esetében; a neonikotinoidokról szóló véleményében kétségbe vonja a világ környezetanalitikai és ökotoxikológiai eredményeit; és a glifozáthasználat ellen sincs kifogása. Alulírottak követeljük, hogy a hazai álláspont kialakításában a környezetért és az egészségügyért felelős tárcák, illetve azok illetékes háttérintézetei együttesen döntsenek, vagyis a szerhasználatot ne csak a termelésben érdekelt agrártárca gazdasági szempontjai alakítsák.
Kezdeményezők:
Dr. Bardócz Zsuzsa, nyugalmazott táplálkozástudományi professzor, Debreceni Egyetem
Dr. Békési László, méhészeti szaktanácsadó, szakállatorvos
Bross Péter, méhész
Dr. Darvas Béla, biológiai tudományok doktora, c. egyetemi tanár, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnöke
Csányi Antal, Európa legnagyobb méhészetének társtulajdonosa
Dr. Farkas István Tamás, vegyészmérnök, ügyvezető elnök, Magyar Természetvédők Szövetsége
Fehér Péter, Vasvarjú Természetvédelmi Alapítvány, kuratóriumi elnök
Dr. Fendrik Péter, állatorvos, kutató, méhész
Koós Péter, méhész
ifj. Koós Péter, anyanevelő méhész
Dr. Murányi Attila, tudományos tanácsadó, az MTA doktora
Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhész Egyesület elnöke
Dr. Varga Zoltán, biológiai tudományok doktora, professzor emeritusz, Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai tanszék Simon Gergely, vegyianyag-szakértő, Greenpeace Magyarország Egyesület
Az állásfoglaláshoz való csatlakozási szándékát kérjük a balazs.tomori@greenpeace.org e-mail címen jelezze legkésőbb 2016. április 21-ig.
