A rovat kizárólagos támogatója
Építenek egy múzeumot a Városligetbe. 67 méter magas, -4 emelet mélységű, parkolóval, föld alatti kiállító terekkel. Ki lehet-e mondani, hogy ennek az épületnek nincs hatása a környéken élők és dolgozók életére, a környezetre? …és ha 8 ilyen épület épül?
A Pest Megyei Kormányhivatal határozatot hozott arról, hogy a Közlekedési múzeum bontása, építése, és későbbi üzemeltetése "jelentős környezeti hatással nem jár", ezért nem is kell rá környezeti hatástanulmányt készíteni. Ezt én MEGFELLEBBEZEM, és kérem a határozat hatályon kívül helyezését valamint környezeti hatásvizsgálat elrendelését!
A Budapest XIV. kerület, Városliget, (29732/1 hrsz-ú ingatlanon (kivett közpark)) lévő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum felújításának, valamint mélygarázs létesítésének önmagában is jelentős környezeti hatása van, a Városliget beépítésének (kivett közpark) pedig különösen, nem csak a környék lakossága számára, hanem egész Budapest vonatkozásában, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása NÉLKÜLÖZHETETLEN. Csak egy minden környezeti elemre kiterjedő környezeti hatásvizsgálati eljárás képes feltárni az építkezések következtében a környezeti elemekre, a környezeti elemek rendszereire, az érintett népesség egészségi állapotára és életminőségére gyakorolt hatást. (vö.314/2005. (XII.25.) Korm.rend.)
INDOKOLÁS
A Közlekedési Múzeumnak nem rekonstrukciója készül. A jelenlegi múzeum épület teljes elbontása után ugyanis a régi LÁTVÁNY-tervekhez hasonlóan felépítik az 1944 előtti múzeumot, de az nem csak négyszintes mélygarázst nem tartalmazott, hanem a kupola tér alatti aláépítéssel sem rendelkezett és NEM VOLT KÖZÖNSÉGFORGALOMRA SZÁNT kilátó SEM. A rekonstrukció elnevezés tehát nem helytálló, mert új építményekről van szó. A napokban nyilvánosságra került közbeszerzés értelmében még csak nem is a múzeum jelenlegi helyén épül az új épület, hanem több méterrel beljebb a Városligetben. Ezért ez az épület önmagában is környezetvédelmi hatásvizsgálat köteles, az alábbiak miatt:
– Az építmény számára lehatárolt terület folyamatosan növekszik és az eredetileg használatba vett Városliget, mint közpark terület-felhasználási módja megváltozik.
– A Közlekedési Múzeumba épülő ELMÜ trafóházzal az energiafelhasználás és a káros-anyagkibocsátás átlagban évi 25 %-kal biztosan meghaladja az engedélyezett szintet.
– Az e területen folyó tevékenységek volumene is meghaladja a korábbiakat. Mindezek együttesen „jelentős változást” okoznak az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában. A sok új tevékenység, funkció, dolgozó és látogató mind a környezetre, mind az emberi egészségre gyakorolt hatásában kedvezőtlenül befolyásolja a környék lakosságának életminőségét. (314/2005. (XII.25.) Korm.rend.) Fentiek értelmében ki kell jelölni a hatásterület vélelmezett határait. Kérem, hogy az érintett nyilvánosság bevonásával szíveskedjenek közmeghallgatást tartani és a döntéshozatal előtt az észrevételeket érdemben megvizsgálni.
– Különös figyelmet kell szentelni annak a ténynek, hogy az építési terület előretolása a Városligeti körút felé egyúttal azt is jelenti, hogy az építmény a városligeti patak medrében fog állni, akadályozva, lassítva ezzel a patak vizének mozgását, vízvisszaduzzadást okozva az Ajtósi Dürer soron és a Hermina úton. Tehát az építmény korábbi helyszíne szerint elvégzett hidrogeológiai szakvélemények az új helyszínre nem is alkalmazhatóak. Így a környező ingatlanok stabilitása és esetleges vizesedése miatt a lakossággal való konzultáció és tájékoztatás nem spórolható meg.
– Az építési terület a Széchenyi Fürdő vízbázisát és régészeti érdekű területet, és műemléki védettségű területet is érint. (SZOROZVA 8-CAL)
Aggályos, hogy az 546/2013. (XII.30.) Kormányrendelet az Aarhus-i egyezmény kijátszására szolgál, így válik a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá.
A Határozat indokolásából idézek néhány nagyon nem helytálló megállapítást.
Elsőként említem, hogy a Határozatban foglaltakkal ellentétben NEM vették figyelemben az építési területen zajló többi épület bontását, építését, valamint azt a tényt, hogy e kis területre zsúfolt 8-10 hatalmas épület kölcsönösen benne van egymás hatásterületében, a parkolás megoldatlan és megoldhatatlan (ezt a szakvéleményt is figyelmen kívül hagyták), a szállítási, építési, bontási és üzemeltetési munkálatokkal járó lég-, zaj-, fényszennyezés, zsúfoltság egyidőben jelentkezése messze meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Szintén nem vették figyelembe, hogy sűrűn lakott terület közé építenek, a környező műemléki védettségi területek, a lakóházak, intézmények templomok, iskolák, egészségügyi létesítmények lesznek a keletkező hatások elszenvedői, akiknek a szempontjai említésre sem kerülnek. Lakóit, tulajdonosait nem tájékoztatták.
A kulturális örökségvédelmi szemponthoz:
– A VÉSZ partnerségi egyeztetésében a Forster Gyula Örökségvédelmi Központ kérte, hogy a tervezés, bontás, építkezés során folyamatosan felügyeleti joga legyen. Hogyan történhet az meg, hogy immár a második határozat születik meg a Világörökség területének beépítése kapcsán, melyhez a Forster Központ időben nem küld szakvéleményt, holott a tervezési terület a 15001 törzsszámon nyilvántartott műemlék jelentőségű területen és a világörökségről szóló 2011 évi LXXVII. törvény 1. számú melléklete szerint a világörökségi helyszínen található. Hogyan olvasható ki a „távolmaradásból”, hogy „örökségvédelmi érdeket nem sért….”? Igenis sért!
– A tervezett tevékenység a létesítés helye szerinti településrendezési eszközökkel – a határozatban foglaltaktól eltérően – nincs összhangban! Sem a zuglói, sem a fővárosi, sem az agglomerációs településrendezési eszközökkel nincs összhangban, de még az OTÉK előírásaival sem! Az a tény majd az utókor jogászainak ad munkát, hogy feldolgozzák ezt a jogalkotással való visszaélést: a Városligeti tv. jó előre felmentést adott ezen településrendezési eszközök előírásainak figyelembe vétele alól. Az nem szorul külön magyarázatra, hogy nem azonos a ”településfejlesztési eszközöknek való megfelelés” azzal, hogy alkottak róla törvényt, hogy semmibe lehessen venni az útban álló szabályokat! Így ha a Városliget Zrt véletlenül Kheopsz fáraó piramisát akarná felépíteni, azt is megtehetné.
A táj- és természetvédelmi szemponthoz:
A mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolását, tájba illesztését hogyan gondolják megvalósíthatónak, amikor a Városliget közpark (lenne, ha nem játszották volna át építési területnek), az épületek alapterülete, magassága és funkcióinak bővülése összeegyeztethetetlen a parki funkciókkal?
– „A tereprendezéssel érintett zöldfelületeket a termőhelynek (SICC) megfelelő őshonos növényfajok alkalmazásának előtérbe helyezésével kell helyreállítani.” Az ég szerelmére! Csak nem akarják helyreállítani a Városliget helyén valaha volt mocsár élővilágát? Mert a Városligetbe, mint közparkba az egymás váltó kert-tervezők arra törekedtek, hogy őshonos és egzotikus fajok egyaránt jelen legyenek, színesítsék és változatossá tegyék a park növényvilágát, egyúttal bemutató terepként is szolgáljanak az érdeklődők számára. De hálásak lennénk érte, ha betartanák a 346/2008. XII. 30. kormányrendelet előírásait és nem telepítenének gyomfákat.
A zaj- és rezgésvédelmi szemponthoz:
– Nem vizsgálaton, hanem feltételezésen alapul, hogy a Közlekedési Múzeum építési szállítási volumene nem okoz kimutatható zajterhelés változást.
– Az Ajtósi Dürer sor táblás szerkezetét nem vették figyelembe, de figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a Közlekedési Múzeum bontásával, építésével párhuzamosan, vele egyidőben zajlik a Pannon park, a Hermina garázs, a Hungexpo épületek bontása és rövidesen a Petőfi Csarnok bontása és építése is. Ez 5 épület szorozva 8 órával és szorozva 20 db nehéz tehergépkocsival, ez valójában napi 800 tehergépkocsi áthaladása a fenti utakon, ami sűrűn lakott, iskolákkal, kórházakkal, irodaházakkal beépített terület. És még nem beszéltünk arról, hogy a dolgozókat szállító, és kisebb szállító járművek tömegével jelennek meg. Ezért sem etikus, és a joggal való visszaélés a lakossággal szemben, hogy a Városligetbe építendő épületekhez egyesével készítenek EVD-t és nem készül összegző vizsgálat ezek kumulálódására.
– Eközben megállapítják, hogy 20-30 méterre van egy lakóház!!! (40 lakással) Hol van a környék zajtól védendő intézményeinek említése? Tudták Önök, hogy amikor évekkel ezelőtt az autóbuszok útvonalát a Hermina úton jelölték ki, ezek a házak megrepedeztek? Ezért kellett elterelni őket?
A levegőtisztaság-védelmi szemponthoz
– A zaj- és rezgésvédelmi szempontoknál a határozat azt tartalmazza, hogy a légkezelő berendezések kivezető kürtőinek száma, pontos elhelyezése, éjszakai üzemmenete még nem ismert, de a levegőtisztaság-védelmi szempontoknál a határozat már megállapította, hogy a mélygarázs elszívók által kibocsátott légszennyező anyagok határérték feletti légszennyezettséget nem okoznak. (8 épület kürtőinek száma és elhelyezkedése nem ismert… mégis tudják, hogy nem lesz magas a légszennyezettség?)
– A határozat szerint „A tervezett beruházás a jelenlegi funkció megőrzésével (a múzeum eddig is üzemelt) csekély mértékű gépjárműforgalom-növekedést okoz, ezért az üzemelés időszakában nem várható a levegőminőség jelentős romlása. Ugyanakkor a „tevékenységet jellemző adatok 2. pontja szerint „A felújítást követően a múzeum funkciói bővülnek, a kiállító- és a közönségforgalmi terek megújulnak, az épület területe térszint alatti kiállítóterekkel növekszik”. A határozat önmagának is ellentmond, amikor egyszer a funkciók gazdagodásáról, máskor ezek következményei elmaradásáról szól. A kupolában épülő kilátó és a megnövekedett kiállítóterek vonzzák a látogatókat, amely gépkocsiforgalom növekedéssel fog járni, miközben a parkolóhelyek száma csökken, a gépkocsik kénytelenek lesznek hosszú percekig keringeni a környező utcákban. Ezzel szemben a határozat nem közöl számításokat és nem kalkulál előre jól kiszámítható hatásokkal. (ismételten kéretik megszorozni a hatást 8-cal!)
A határozatban nem felel meg a valóságnak az a megállapítás, hogy az ismert ügyfeleket értesítették a határozat meghozataláról. Legalábbis engem, mint a Városliget beépítése ellen első perctől tiltakozó szomszédban lakó személyt, biztosan nem. Sőt többszöri kérésemre nem is válaszoltak, a Városliget Zrt pedig folyamatosan hárít). De nem tájékoztatták a lakosságot az építkezés volumenének folyamatos változásáról a már hivatkozott Kormányrendelet szerinti közérthető, teljes körű és nem félrevezető összefoglalóval.
Ugyancsak nem helytálló a határozatban a következő: „A fentiek alapján a tevékenység következtében táj-és természetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.” Nem feltételezhető, hanem biztosra vehető a jelentős környezeti hatás! A világ első tervezett közparkjának beépítése, a Világörökség védőzónájának lakótelepi szintű beépítése a főváros teljes panorámáját változtatja meg, hihetetlen talaj, növény és állatvilág pusztulással.
A Városliget nem azért érdemel védelmet, mert NATURA 2000 terület lenne, nem, nem az!
Hanem tabu! Hiába hoztak rá törvényt, hogy beépíthető!
A Világörökség védőzónája, a város lakosságának egészséges környezethez való jogának gyakorlására alkalmas helyszín és ezért különleges védelem alá esik.
Az ember alkotta törvényeket ki lehet cselezni más, törvénytelen körülmények között született „törvényekkel”, de a természet törvényei örök törvények. Az ellene vétők bűneiért súlyos árakat kell fizetni… emberéletben, emberi egészségben, ha nem is a mi, de a jövő generációnak mindenképpen. A fentiek figyelembevételével kérem a Tisztelt Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi hatóságot, hogy mind a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum építése, mind a teljes Liget Budapest projekt kapcsán környezeti hatásvizsgálat lefolytatását elrendelni szíveskedjen.
Kapcsolódó anyagok:
Máshol építik fel a Közelekedési múzeumot? Avagy a kivett közpark és a váratlan kiadások
