Áttörést hozott 2016 az energiaiparban: a napenergia-fejlesztések immáron olcsóbbak, mint a szélenergia-beruházások, nem is beszélve a szén- és gázerőművek létesítéséről. A tendencia elsősorban a feltörekvő országokban jelentkezik, de gyorsan átterjedhet a fejlett világra is.
A világ energiapiaca óriási átalakuláson megy keresztül: 2016-ban olcsóbbá vált a napenergia, mint a szél segítségével előállított elektromos áram – számolt be a Bloomberg. Elszigetelt esetekben, különösen a Közel-Keleten erős versenyben meghirdetett projekteknél, ez már korábban is előfordult. Most azonban más a helyzet. Az állami támogatást nem élvező napenergia-beruházások olcsóbbá váltak a szénre és földgázra alapuló áramtermelésnél, és a feltörekvő országok új energia-előállítási projektjei esetén még a szélenergiánál is gazdaságosabbak – derült ki a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) adataiból.
E grafikon az új szél- és napenergia-fejlesztések átlagos költségét mutatja 58 feltörekvő ország számai alapján. Az országok között szerepel Kína, India és Chile. Bár a szakértők számítottak arra, hogy a napenergia előbb-utóbb olcsóbb lesz a szélenergiánál, ám azt szinte senki sem gondolta, hogy ez ilyen hamar megtörténik.
A semmiből indulva
A napenergia a semmiből vagy gyakorlatilag a semmiből indult öt évvel ezelőtt, amihez képest igen nagyot ugrott – fejtegeti Ethan Zindler, a BNEF elemzője. A hőstörténet legnagyobb fejezetét Kínában írják, amely szédületes tempóban vezeti be a napenergiát és eközben segít más országoknak is a saját projektjeik finanszírozásában. Az idei évben hónapról hónapra változott a helyzet az energiafejlesztések piacán. Indiában januárban egy cég 64 dollár/megawattórás áron vállalta az áramtermelést napenergia felhasználásával. Chilében augusztusban már 29,10 dollár/megawattóra volt az ár. Az utóbbi rekord az áramtermelésben: ez az ár nagyjából fele annak, amit a versenytárs szénerőművek tudnak.
Folyamatos úthenger
Ezek új beruházások, ám eközben számos további projektet fejeznek be 2016-ban. Figyelembe véve a világon idén átadott és még átadandó kapacitásokat, akkor azt találhatjuk, hogy a napenergia-alapú áramtermelés bővülése le fogja hagyni a szélre alapozott kapacitás bővülését. A BNEF várakozása szerint 70 gigawattnyi új napenergia-rendszer lép működésbe, míg a szélenergia csak 59 gigawattal bővül. (A paksi atomerű kapacitása 1,8 gigawatt – a szerk.)
Az átállás a zöldenergiára a fejlett országokban némileg drágább lehet, mert az új áramtermelési formának versenyeznie kell a már működő szén- és gázerőművekkel. Azokban az országokban azonban, ahol plusz kapacitást hoznak az áramtermelésbe, a megújuló energia le fogja győzni bármilyen más ellenfelet. A világ az elmúlt időszakban átlépett a határt: évente több zöldenergia-kapacitás épül, mint szén- és gázerőmű együttvéve. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a következő évtizedben elérheti csúcsát, ahonnan lejtőre kerül. Az új energiára alapozott fejlesztések Brazíliában, Chilében, Indiában, Kínában, Dél-Afrikában és Uruguayban vonzzák a legtöbb tőkét.
Hatalomátvétel
A napi.hu szerint természetesen időbe telik, mire a nap- és szélenergia kiszorítja a hagyományos energiahordozókat. Egyelőre a fosszilis tüzelőanyagok a legolcsóbb energiaforrások, ám azokban az országokban, melyekben sok helyen gázolajjal hajtott generátorokkal termelik az áramot vagy egyáltalán nincs elektromos energia, a megújuló források, különösen a napenergia hamarosan átveszik az uralmat.
